"A sajtószabadság kivívásának emléknapját hagyományos fénnyel ünnepelte meg Hatvan közönsége. Reggel kezdődött az ünnepély istentisztelettel, melyet a képviselőtestület díszközgyűlése, ahol Csépány Géza mondott beszédet.

Reformkorhoz és március 15-éhez köthető ételek, szakácskönyvek

A reformkor nemcsak történelmileg, irodalmilag, hanem gasztronómia szempontjából is rendkívül érdekes korszak. Egyfelől megvoltak a korban hagyományos ételek, étkezési szokások, amit a 19. századot megelőző időkből hoztak az akkor élt emberek, másfelől újdonságok keletkeztek, új szakácskönyveket adtak ki, és a reformkor az étkezés terén is vitte magával a nyelvújítást, hiszen az ételeknek új nevet adtak, vagy a már meglévő elnevezéseket módosították.

Elhelyezkedésénél fogva Hatvan városa mindig is hazai-és nemzetközi úthálózat egyik csomópontjának számított. A kiegyezés utáni időszak gazdaság fejlődése kapcsán kiemelt figyelmet kapott azon tervekben, hogy az épülő vasúthálózat egyik fontos állomásává váljon.

Nemzetközi nőnap alkalmából a Hatvanban ismert és kedvelt írónő és iparművész Lesznai Anna (1885-1966) irodalmi munkásságának egy szeletét mutatjuk be.

A "Néprajzi Múzeum napja" margójára – őrizendő érték a paraszti kultúra!

A 19. század első évtizedei után, a kibontakozó reformkor és a romantika jegyében egyre nagyobb figyelem terelődött a korábban lenézett, függő jogállású, a közéletbe bele szólni nem tudó, saját birtokkal nem rendelkező parasztság (jobbágyság) felé.

Február utolsó napján kvízdélutánt tartottunk a Hatvani Kossuth Lajos Általános Iskola könyvtárában. 11 csapat mérte össze tudását a különböző írásbeli és ügyességi feladatokban, a legeredményesebb csoportok jutalomban részesültek. Köszönjük mindenkinek a részvételt, az intézménynek és munkatársainak pedig a közreműködést!

Itt a tavasz! – a hónap műtárgya

Az igen hosszú, komor, sötétséggel teli (de sajnos nem elég hideg és egyáltalán nem havas) telet lassan kezdjük magunk mögött hagyni.

A magyar Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelkezett arról, hogy minden év február 25-e legyen a Kommunizmus Áldozatainak emléknapja. 1947-ben ezen a napon Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évig volt fogságban. A kisgazdapárti politikus sorsa tipikus példája lett azoknak, akiket ma a kommunizmus áldozataiként tarthatunk számon.

A kommunista diktatúrák halálos áldozatait világviszonylatban 100 millióra lehet becsülni. Jóval többre tehető azonban azok száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, akit megbélyegeztek, akit kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport-, politikai- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek; mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől.