A nyár közepén, Áldás / Szent Jakab (júl.) havának forróságában, az aratás végéhez közeledve, de az újonnan betakarított gabona megőrlésének kezdete előtt Jézus nagyanyjára, Mária édesanyjára emlékezünk.
A kanonizált bibliai hagyományban Mária szüleiről nem tesznek említést, az apokrif Jakab elő-evangéliumból azonban megtudjuk, hogy édesanyját Annának, édesapját Joakimnak hívták. Nagy bánatukra húszévnyi házasság után sem született gyermekük, ezen felül pedig Joakimot egy pap is megalázta azzal, hogy gyermektelensége (értsd bűnössége) folytán nem mutathatta be áldozatát a jeruzsálemi templom felavatásán. Mindezek után nem sokkal angyal jelent meg számára, valamint felesége, Anna is megkapta az angyali üdvözlet ajándékát azzal a hírrel, leányuk fog születni, akit Máriának kell nevezzenek.
Miután visszaköltöztek Názáretbe, hamaosan megszületett leányuk, akit már három éves korában Istennek szenteltek a jeruzsálemi templomban.
Joakim nem sokkal később elhagyta a földi világot, Anna azonban megérte unokája, Jézus születését is – együtt örült leányával, Máriával a gyermeknek, bár kezdetben a családoot ért szégyennek tekintették Mária várandóságát, hiszen József még csak jegyese volt akkor. Később azonban megértette mindennek jelentőségét, unokája felnőtt korát, tanításait és vállalt kínjait azonban már nem láthatta.
A keresztény hagyomány, bár mint említettük, a Bibliában mindez nem jelenik meg, már igen korán, a 2. századtól számon tartja Mária szüleinek kilétét és történetét, azonban csak a 13-14. századtól, elsősorban a keresztes háborúk és a zarándoklatok fellendülésének hozományaként terjed el általános tiszteletük Európában.
A néphagyományban annyira gyökeret eresztett, hogy a keddet kifejezetten az ő napjaként tartották számon, ezért alapvetően női dologtiltó napként kezelték. Erre utal az is, hogy Annát „Keddaszony” néven említették. Az asszonyok különleges módon kapcsolódtak hozzá, kérték segítségét és közbenjárását, elsősorban az anyák, a gyermeket várók és a vajúdók kérték segítségét.
A nőiséggel, anyasággal és a családdal kapcsolatos témák mellett az asztalosok, bognárok, botfaragók, csipkeverők, esztergályosok, gazdaasszonyok, harisnyakötők, lovászok, molnárok, orvosok, szülésznők, takácsok, varrónők, vászonkereskedők védőszentje is volt.
Múzeumunk néprajzi gyűjteményében, az olajnyomatok között is találunk Szent Annáról és a gyermek Máriáról egy ábrázolást, amely gyakorta képezte a parasztházak díszét. Mint minden szenték, ez is igyekszik „jó példát” adni a háziaknak az elvárt viselkedésről, jelesül hogy a leány szorgalmasan tanul és igyekszik édesanyja óvó, segítő, kissé szigorú tekintetétől övezve. A fejük feletti glória pedig egyértelműen szent voltukra utal.
Áldás / Szent Jakab hava erősen szakrálisnak tekinthető, hiszen 2.-án Sarlós Boldogasszonnyal indult az aratás, majd a hónapot 29.-én a mi Szent László királyunk napja mellett Mária – Márta – Lázár testvérhármas ünnepe zárja. Közben olyan kiemelkedő szentekre, példaképekre, erkölcsi iránymutatókra emlékeztünk, mint 20.-án Illés, 22.-én Mária Magdolna, 24.-én turul-házi Kinga, 25.-e idősebb Jakab apostol, ma Szent Anna. Mindez nem véletlen, hiszen az aratás időszaka, annak sikeressége, a termés mennyisége és minősége alapvetően meghatározta, meghatározza a következő évet: ínség vagy bőség vár a családra, közösségre, nemzetre.
Simon Tamás néprajzkutató
Források:
https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-anna-es-joachim
https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_anna_es_szent_joakim
https://archiv.katolikus.hu/szentek2/SZENTEK/00000022.HTM
Képek forrásai:
https://felvidek.ma/2021/07/szent-anna-unnepe/
https://www.nyirgorkat.hu/?q=hir&id=2571&l=hu
https://www.sutori.com/en/story/szent-anna-harmadmagaval--iWsgtj42J7W4gQoUzi3TspQw