Weöres Sándor költészetében a kezdetektől fontos helyet foglal el a nőről, nőiségről való sajátos szeretetteli, megértő gondolkodás, ami egész életművét végigkíséri. Legközismertebb példája a Psyché ciklus, de nemcsak a földi nőről ír, hanem istennőkről, mitológiai nőalakokról is. Az európai kultúrkör központi nőalakja a Szűzanya, akihez több megrendítő, hatalmas gondolati mélységű verset írt.