Hatvan régészete a neolitikumtól a vaskorig

2018. november 15-én 17 órakor új fejezet nyílt a Hatvany Lajos Muzeális Gyűjtemény életében. Soha eddig nem került bemutatásra régészeti szempontból a város története. A kiállítás értékét növeli, hogy a régészeti raktár legjavát állítottuk ki.
Régészeti kiállítás nyílt a Hatvany Lajos Muzeális Gyűjtemény egyik kis termében, melynek célja, hogy a helyi, gyűjteményben található régészeti tárgyakkal mutassa be a város történetét a neolitikumtól a vaskorig. A kiállítás a Kubinyi Ágoston-program (Emberi Erőforrások Minisztériuma, pályázati azonosító: 37470-2/2017/KOZGYUJT) keretein belül valósult meg.
A pályázatot 2017 tavaszán hirdették meg, a döntés pedig 2017 decemberében született meg, így egy teljes év maradt a pályázat megvalósítására. A teljes újratervezést követően 2018-ban a vitrinekkel kezdtük az előkészületeket. Ezután hosszú egyeztetés után a Nemzeti Múzeumtól kaptunk kölcsön tárgyakat, majd ezekről, és a saját gyűjteményünkben található darabokról, 3D képeket és kisfilmet készítettünk. Összesen hat tárgyat választottunk ki fotózásra a különböző korszakokból. Ez a kisfilm látható a kiállítás előterében. Illetve a tárgyak 3D fotóit a kisteremben elhelyezett monitoron is meg lehet tekinteni további, adattári kutatásaink eredményével egyetemben.
A kiállítás a neolitikumtól indul, kronologikus sorrendben bemutatva a terület régészeti korú tárgyait. Így először a neolitikum (a paleolitikum a leletanyag hiánya miatt maradt ki) időszakával kezdtünk, ebből a korszakból a gyűjteményünkben nincsenek látványos tárgyak, főleg inkább kerámiatöredékek. Szerencsések voltunk, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumtól kérhettük kölcsön a korszakra jellemző és a területünkhöz közel található leleteket. Sikerült a korszak egy szakaszának legjellemzőbb sír tárgytípusait bemutatni. A kőszerszámok a múzeumban szerencsés helyzetben voltak, ugyanis Szántó Lóránt 1970-es évekbeli igazgatói munkájának köszönhetően rengeteg darab került be a gyűjteményünkbe. A rézkorból egyedülálló leletnek számít az aranykorong Hatvan-Újtelepről (Kr. e. 4000-3600). Az átfúrt, domborított aranylemez 12 cm átmérőjű és 1896-ban került a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe. Az ékszerekként is funkcionáló aranytárgyak a középső rézkorban jelentek meg, majd a késő rézkorban váltak általánossá.
A Kr. e. 2400-2100 közötti időszakra az alföldi régiót is elérte a tell telepeket létrehozó népesség hatása, megindult a Hatvan-kultúra fejlődése a környéken.
Hatvan történelmében az első jelentős régészeti esemény az 1876-ban rendezett VIII. Ősrégészeti és Embertani Kongresszus volt, ahol Rómer Flóris kérésére Sperlágh József a delegáció tagjainak ásatást készített elő, Hatvan-kultúrás hamvasztásos sírokat ásott ki és mutatott be a külföldi tudósoknak. Az itt előkerült anyagok ma a Magyar Nemzeti Múzeumban találhatóak. A város történelmében a következő vállalkozó kedvű, amatőr régész Révász József volt. Az ő kérésére végeztt Tompa Ferenc szakszerű ásatásokat a Hatvan-Strázsahegy nevű dombon, 1934-1935-ben. Révász publikációja nyomán kapta ez az anyagműveltség a Hatvan-kultúra elnevezést. Ennek az ásatásnak az anyagát mutattuk be részleteiben, melyet kiegészítettünk a gyűjteményünkben talált fantasztikus kerámiákkal és fémtárgyakkal. Rómer Flóris és Sperlágh József egy levélváltását is sikerült bemutatni. Továbbá több ásatás anyagát is megjelenítettük digitális formában.
A nagyméretű urnák a földön fekvő vitrinben a Hatvan-kultúra temetkezéseinek mellékletei. A hatalmas méretű edények mellett több kisebb edényt is elhelyeztek az elhunyt mellé túlvilági útjára. Bronzkori gyűjteményünk legérdekesebb tárgyai a középső bronzkorra tehető, bekarcolt és kézzel formált, emberi lábakon álló tál/oltár töredékei. Az egyedisége teszi ezt a tárgyak kiemelkedővé, hiszen vallásos/spirituális eseményre, illetve cselekedetre enged következtetni. Továbbá ritkasága is növeli az értékét. A mészbetétes tárgyak pedig egy kereskedelmi kapcsolat meglétére utalnak. Restaurálásukkal sikerült még látványosabbá tenni őket, kirajzolva a beléjük karcolt mintákat. A fehér, úgynevezett mészbetét festékanyag pedig összezúzott folyami kagylók és csigák porított változata massza formájában. A kiállításon szerettük volna kiemelni a Hatvani-kultúra kisebb méretű leletanyagait is. Külön figyelmet érdemes szentelni a kisméretű agyag edényeknek (miniatűr gyermekjátékok), melyek a nagyobb társaiknak a hű másolata. A fémmegmunkálás hagyományát tükrözi a két fúvócső, melyek a nyersanyag megmunkálásánál játszhattak szerepet. A bronz sarló pedig ennek a fémmegmunkálásnak egy példánya a késő bronzkor időszakából. Jelentősége, hogy Heves megyéből, sőt Hatvan területéről kevés példány ismert. Általában ezek a sarlók többedmagukkal, egy úgynevezett depóban (kincs-együttes) fordulnak elő.
Az álló vitrinben a bronzkor végét, a vaskor elejét elevenítettük fel a kerámiák segítségével. A vaskor kapcsán igyekeztünk kiemelni Posta Béla munkásságát Hatvan−Rendezőpályaudvari ásatásáról. A kelta sírok mellett szarmata leletanyag is előkerült (utóbbi egy következő pályázat kapcsán kerülhet majd bemutatásra). Kifejezetten említésre méltó a Hatvan-Boldogi kelta kard, melyről fénykép is szerepel a kiállításban. A vaskard ennek a kardtok nélküli változata. A nagyobb, kör alakú fémtárgy egy bronz tükör, melyet korábban felfényezett állapotában használtak a hölgyek. Mára már a fényezés kikopott.
Mindenkit várunk szeretettel kiállításunkra!

Németi G. 1996: Hatvan lakói a honfoglalás előtt. Hatvani Füzetek Új folyam – 1 Dolgozatok Hatvan múltjából. 1996
Pásztor E. 2018: Adalékok a VIII. Ősrégészeti és Embertani Kongresszus résztvevőinek hatvani látogatásához. Hatvani Kalendárium 2018, 73-75.
Tompa F. 1935: Bronzkori lakótelep Hatvanban. Archaeológiai Értesítő 48 (1935) 16-34.

regeszeti_kiallitas_16.jpgregeszeti_kiallitas_01.jpgWP_20181119_09_23_52_Pro.jpgWP_20181119_09_18_26_Pro.jpgWP_20181120_14_08_06_Pro.jpgWP_20181120_13_51_14_Pro.jpgWP_20181119_09_25_27_Pro.jpgWP_20181120_14_26_54_Pro.jpgWP_20181120_14_19_33_Pro.jpg

Hatvan város története

A helytörténeti kiállítás a múzeum épületének emeleti nagytermében kapott helyet. A tárlat felidézi a település történelmének fordulópontjait, a műtárgyak mellett képek, tablók és diavetítés is szemlélteti Hatvant a az Árpád-korban, a török-korban, virágzását a Grassalkovichok idején, a kiegyezés utáni nagyívű gazdasági fejlődést, amelyet nem kis mértékben a Hatvany-Deutsch család befektetéseinek is köszönhet, a két világháborút és az ártatlan polgári áldozatokat szedő szövetséges bombázást.

Hatvan varos tortenete1   Hatvan varos tortenete2

Hatvan varos tortenete4

 

Tárlatvezetés

alb 6588

 

 

A Múzeumpedagógia címszó alatti programokhoz, illetve a kiállítások megtekintéséhez igény szerint tárlatvezetést biztosítunk. A részletekről kérjük, érdeklődjön munkatársainknál! (This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.)

Online bejelentkezés múzeumpedagóiai órára, tárlatvezetésre

Lesznai Anna életmű

alb 6622Egyedülálló az országban az egyik legnagyobb magyar költőnőnek, egyben a magyaros szecesszió egyik legkiemelkedőbb képzőművészének, Lesznai Annának emléket állító, „Morzsái az eltörött világkalácsnak” című állandó kiállítás. Hatvanon kívül csak a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum őriz Lesznai-műveket. Hatvan városa ajándékba kapta Lesznai Anna hagyatékát: a nagylelkű adományozás története regénybe illő, ennek részleteit is megtudhatja, amennyiben ellátogat a múzeumba. A kiállítás a Lesznai-életművet és életutat sokféle formában mutatja be és eleveníti fel: a hatvani műalkotások kiállításán túl minden teremben digitális képkeretekben archív fotók, illetve más közgyűjteményekben őrzött Lesznai-munkák láthatóak, míg az első teremből nyíló „moziban” a Magyar Televízió által 1965-ben rögzített portréfilm tekinthető meg, amelyben Lesznai Anna elragadóan vall életéről.

Sörfőzés története Hatvanban

alb 9310Sok emlék nem maradt a városi „sernevelés” múltjáról, de az biztos, hogy már 1713-ban foglalkoztak itt is sörkészítéssel. Erről több ténybeli adat is árulkodik.

Valószínű, hogy már jóval megelőzően ismerték ezt a honfoglaló őseink által is kedvelt italt. A már említett XVIII. századi adat szerint Hatvanban a mindenkori földbirtokosoknak jól jövedelmező bevételi forrást jelentett a sörfőzés.

Az első ismert sörfőző ház a „serház” cukorgyár helyén állt, amely Szepes szerint 20x5 öl volt, tehát tekintélyes méretű épület volt. Ismeretesek a Doktay Gyula jóvoltából a Hatvanas út sarkán 1964-ben lebontott serház adatai is: ez földszintes, hét ablakos, magas, tágas épület volt. Lebontásakor szobrász és kőfaragó műhelyként szolgált. Ebben Lippe Mór főzte a sört. 100-150 literes rézüstökben komlóból és csiráztatott, pirított árpából. sorozo5A mai Hatvanas út sokáig Sörház köz volt. Ezzel a sörházzal kapcsolatban 1872-ből is van egy adat, ami arra utal, hogy ezen a helyen ebben az időben még egy fából készült serház „faserház”' állt. Azt, hogy Hatvanban hány embert foglalkoztatott azt nem tudjuk, de tudjuk, hogy az 1920-as években többen is foglalkoztak sörkereskedéssel. 1921-ben Deák István volt a Kőbányai Sörfőző Rt. főraktárosa, de következő évben már a Hatvani Szőlőtelep és Kereskedelmi Rt. a Fővárosi Serfőző Rt. kizárólagos képviseletét szerezte meg. Baranyai Károly 1926-ban sörnagykereskedést nyitott a Mészáros Lázár utcában, mint a Dreher és Hagemacher Sörgyár főelárusítója.