Sperlágh-évfordulós cikksorozatunk elindulása után felkeresett minket az egyik élő Sperlágh leszármazott, Kóczián Zoltán Gergely, aki - amellett, hogy örömét fejezte ki, hogy írásban is foglalkoztunk a Sperlágh családdal - megosztotta velünk saját kutatását is, hiszen Zoltánnak nemcsak az ükapja, Sperlágh József, hanem édesapja, dr. Kóczián Géza is gyógyszerész volt. Idén jelent meg átdolgozott kiadásban A Kóczián- és Sperlágh gyógyszerészdinasztia története. Gyógyszertárak születése és halála a Kárpát-medencében című kötete, melyből most egy részletet közlünk itt a honlapunkon.

Sperlágh József családi síremléke a Hatvan-Belvárosi Temetőben, mint a Gerenday-gyár „emblematikus terméke”

Sperlágh József síremléke Hatvanban, a belvárosinak hívott temető II. parcellájában áll. Az obeliszk formájú síremlék a „hosszú XIX. század”^[1] jellegzetes funerális alkotása. Ha figyelmesen rátekintünk magára a kőből faragott síremlékre és azt körülvevő vasból készített kerítésre, akkor olyan anyaghasználatra lehetünk figyelmesek, amelyek nemcsak itt a hatvani sírkertben, hanem Európa számos városának temetőjében megtalálhatók.

"Barokk hangulatok" címmel Csonka Fruzsina csembaló koncertje volt május 13-án a múzeum könyvtártermében. Köszönjük a nagyszerű koncertet!

Szent Ágoston regulája

Szent Ágoston reguláját az egyik legkeményebb regulának tartják, ugyanakkor a Premontrei Rend mellett több szerzetesrend, így a Domonkos Rend női ága is ezt a szabályzatot alkalmazza.

Sperlágh József gyógyszerész és amatőr régész 1892. május 12-én hunyt el. Halálának 130. évfordulóján nemcsak egy róla szóló cikksorozattal készültünk, hanem sírjának megkoszorúzásával szerettünk volna méltóképpen tisztelegni emléke előtt.

Helyismereti Gyűjtemények a Városi Könyvtárakban címmel 2022. május 12-én konferenciát tartottak az Ady Endre Könyvtárban. A résztvevő, a konferenciát később megtekintették a Hatvany Lajos Múzeum kiállításait!

Cikksorozatunk első részéből kiderült, hogy Sperlágh József aszódi patikájának megnyitása után, az 1860-as években fordult a régészet felé, már itt el kezdte gyűjteni a régen élt népek tárgyi hagyatékát.

Sperlágh József hatvani gyógyszerészmester, magángyűjtő, az Archeológiai Társaság tagja

A nyilvános közgyűjtemények létrehozásának társadalmi igénye a felvilágosodás hatására alakult ki a 18. században. Magyarországon a Gróf Széchenyi Ferenc által 1802-ben alapított Nemzeti Múzeum az ország első, modern értelemben vett, kulturális és tudományos intézménye volt. A múzeumalapítások időszaka a történelmi Magyarország területén a kiegyezést (1867) követő évtizedekben indult meg és húzódott át a 20. századra.