A Hatvany Lajos Múzeum programjairól és a pecsétgyűjtő játékról ide kattintva kaphat részletes tájékoztatást

Szeretettel várunk mindenkit a 2022. június 9-én, ”Császári porcelánok, királyi kerámiák” címmel, 16 órakor nyíló kiállításunk megnyitójára. 

Pénteken ellátogatott hozzánk a Salgótarjáni Általános Iskola Kodály Zoltán Tagiskolája.

Az 1918 őszétől 1919 nyaráig terjedő háromnegyed év alatt széthullott a történelmi Magyarország. A trianoni békeszerződés, amelyet inkább békediktátumnak lehetne elnevezni, hivatalosan is szentesítette azt az állapotot, ami a magyart Európa legnagyobb kisebbségévé tette. A megrendítő esemény máig meghatározza Magyarország és a kárpátmedencei magyarság sorsát.

A héten kétszer is visszatért a porcelánfestő műhely múzeumunkba, köszönhetően az "ÚJ UTAK" TOP- 7.1.1-16-H-ESZA-2021-0228 számú pályázatnak és a Barangoló Kulturális Egyesületnek.

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk! Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Bejelentkezésre a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen van lehetőség.

Sperlágh-évfordulós cikksorozatunk elindulása után felkeresett minket az egyik élő Sperlágh leszármazott, Kóczián Zoltán Gergely, aki - amellett, hogy örömét fejezte ki, hogy írásban is foglalkoztunk a Sperlágh családdal - megosztotta velünk saját kutatását is, hiszen Zoltánnak nemcsak az ükapja, Sperlágh József, hanem édesapja, dr. Kóczián Géza is gyógyszerész volt. Idén jelent meg átdolgozott kiadásban A Kóczián- és Sperlágh gyógyszerészdinasztia története. Gyógyszertárak születése és halála a Kárpát-medencében című kötete, melyből most egy részletet közlünk itt a honlapunkon.

Sperlágh József családi síremléke a Hatvan-Belvárosi Temetőben, mint a Gerenday-gyár „emblematikus terméke”

Sperlágh József síremléke Hatvanban, a belvárosinak hívott temető II. parcellájában áll. Az obeliszk formájú síremlék a „hosszú XIX. század”^[1] jellegzetes funerális alkotása. Ha figyelmesen rátekintünk magára a kőből faragott síremlékre és azt körülvevő vasból készített kerítésre, akkor olyan anyaghasználatra lehetünk figyelmesek, amelyek nemcsak itt a hatvani sírkertben, hanem Európa számos városának temetőjében megtalálhatók.