Nemzetközi nőnap alkalmából a Hatvanban ismert és kedvelt írónő és iparművész Lesznai Anna (1885-1966) irodalmi munkásságának egy szeletét mutatjuk be.

Lesznai Anna istenes versei nemcsak azért jelentenek újdonságot, mert eleve nőíró által keletkeztek. Tudjuk, hogy a női írók nagyon sokáig alulreprezentáltak voltak a magyar irodalomban. Ennek javarészt társadalmi okai voltak. A leánygyermekek szellemi nevelésével nagyon sokáig nem törődtek megfelelően, és a társadalmi életben sem vehettek részt. A magasabb társadalmi osztályokban nagyobb figyelmet kapott a leányok képzése, de ez esetben is az otthon falai közt kapták meg a szükségesnek vélt ismereteket. A modernitásban már jobban kiléphettek a megszokott keretek közül, így a női alkotók is több teret kaptak.

Lesznai Anna (forrás: HLM Adattár)

 

Lesznai Anna istenes költészete már a modernitás szülötte, ugyanakkor a régi magyar irodalmi korszak hagyományai is felfedezhetők bennük. Utóbbiak hangvétele, gondolkodásmódja megkapó, hiszen rendkívül bensőségesek, vallomásjellegűek, bár a legtöbb ilyen jellegű írás prózai. A költőnő gondolatvilága azért is érdekes, mert ősei vallási hagyományát nem vitte tovább, ugyanakkor a felvett vallásával, a kálvinizmussal sem azonosult, noha a verseiben felfedezhetők erre utaló jelek.

Műveiben alapvetően a panteista gondolkodás dominál, ugyanakkor az Istenhez való viszonyulását ő maga dolgozza ki, és a transzcendencia magját magában találja meg, ő maga építi fel saját maga vallásosságát, istenképét. A külső keret a világ, főleg a formák.

„Ó! formák biztos világa, keményhéjú kerek:

Magamban épült templom, benned megállok.”

/Dolgok öröme/

Vallási gondolkodása rendkívül színes és összetett. Istennel közvetlen párbeszédet folytat, olyannyira, hogy vádolja, sőt, esetleg számonkéri. Az Imádság című versében vád hangzik el, úgy érzi, hogy az Úr nem azt adta neki, amire vágyott, vagy nem úgy, ahogy eredetileg kérte volna: mindenből többet adott a Teremtő. Ugyanakkor az egyén belátja, hogy ő maga tévedett: játszani akart. A Darabos imádságban viszont ő maga vádolja magát Isten előtt, ugyanakkor kifejezi végtelen bizalmát a Teremtő felé.

Istenhez való viszonyulását különböző női alakokon keresztül is láttatja. Ezek egy része a vallási hagyományból ismert, Meluzina a francia mondakörből származik, eredetileg forrásnimfa, de Lesznai Annánál erdőtündér. A Meluzina-ciklus darabjai álarcos versekként is felfoghatóak. A vallási hagyományok nőalakjain keresztül hiábavaló vágyakozás, sőt, vád fejeződik ki. A Próféta-várásban többértelmű a sivatagi szent alakja: gondolhatunk Keresztelő Szent Jánosra, aki a pusztában kiáltó szóként Krisztus eljövetelét hirdette, magára Krisztusra, aki a pusztában volt negyven napig, ugyanakkor Remete Szent Antal is a pusztában volt kitéve kísértésnek. A műben önvád fogalmazódik meg: az ember keményszívű, hiába mutat be áldozatot, valamit még ki kell tépnie magából, hogy meghallja a próféta hangját. A próféta az Úr akaratát közvetíti, a költőnő nemcsak a próféta hangját akarja hallani, hanem a Jóistent is keresi. Lesznai Anna istenkeresésében fel lehet ismerni a kálvinizmus közvetlenségét, sőt, Ady hangvételét is. A vád mellett az alázat is megjelenik:

„Isten, te szent szabad vagy, vétkezned nem lehet.
Nézz le miránk, minket gördít kezed
S ha hullva hajlunk, mégis vétkezünk.

Isten, Isten - feléd kérdve kiáltunk
Hadd igyuk válaszod áldott borát
"Miért"-ed balzsamát ontsad le ránk -
Ne tudjunk mást, csak hogy kellünk neked.”

/Ima/

Meluzina klasszikus, 15. századi alakja: a két farkú sellő (forrás: https://pl.wiktionary.org/wiki/Meluzina)

 

Meluzina is keresi az Istent, de úgy érzi, hozzá nem szól, noha ő maga is jelen volt az egyes bibliai eseményeknél. Úgy érzi, istenkeresése hiábavaló, ugyanakkor vágyik a Teremtő után, Krisztus után. Meluzina lelkének összetettségét mutatja, hogy alázatos az Úr előtt, ugyanakkor lázad az Úr ellen:

„Mert testem feszült ember ölelésén
S csókok pőrölye törte fel a lelkem,
Szentélyed elé rendeltél Uram
És parancsoltad, hogy vérrel feleljek.
De én, Uram, nem szeretem a vért
Én Éden füves kertjét szeretem...
Engedd Uram, hogy hazamenjek.”

 

A földi szerelem eltávolítja az Égi Jegyestől, akit vádol: Krisztus elveti őt, de Krisztus nem ismerte a szerelmet. A Miatyánkban is hasonló vád fogalmazódik meg, itt már-már szentségtörő a hangnem. A Miatyánk formátuma irodalomtörténeti ritkaság: először a protestáns prédikátorok írtak ebben a formában verset, a modern magyar irodalomban pedig Babits Mihály. A költeményben az ember és az istenség különösen viszonyul egymáshoz:

„Legyen bár bűnös az akaratunk
Úgy mint Te vélünk, mi Véled vagyunk viselősök.
Add Magadat minekünk, mert Te is bennünk teljesülsz
És megbocsájtjuk Néked számkivetésünket
Miképen Te is megbocsájtod, hogy Ellened vétünk.”

/Miatyánk/

Költeményeiben nemcsak Egyiptomi Mária alakját tárja elénk, akit némileg összemos Bűnbánó Mária Magdolnával, hanem a Szűzanyához is szól a Rózsafüzér című művében. A Rózsafüzér jellegzetesen katolikus imaforma. Lesznai Anna mindenkiért imádkozik, de itt is megmutatkozik, hogy fájdalmasan távol érzi magát a Teremtőtől, ugyanakkor végtelenül bízik Benne és szereti Őt.

Költészetének egyik legszebb darabja a sajnos kevésbé ismert ima, a kis pillangó imája, amit annak idején a kiadó nem jelentetett meg A kis pillangó utazása Lesznán és a szomszédos Tündérországban című mesekönyvben. Itt egy pici lény ad hálát a Teremtőnek és egyben áldást is kér a kis pillangókra.

A kis pillangó utazása Lesznán és a szomszédos Tündérországban című mesekönyv borítója

(forrás: https://moly.hu/konyvek/lesznai-anna-a-kis-pillango-utazasa-lesznan-es-a-szomszedos-tunderorszagban)

 

Lesznai Anna műveinek szépsége abban rejlik, hogy több aspektusát mutatja be az istenkeresésnek. Az összetettség a modernitás eredménye, ugyanakkor a régi korok forma-és gondolatvilága is jelen van a költeményekben. A vallási szinkretizmus megjelenése még inkább izgalmassá teszi ezt a magyar irodalomban egyedülálló női költészetet, ami a teremtett világ és a múló formák szemléletén át jut el a Teremtőhöz való vágyódásig és az ember eredeti helyének, az Édenkert világának saját magában történő újraépítési kísérletéig.

Benei Fédra

Források:

Lesznai Anna: Köd előttem, köd utánam. Link: https://mek.oszk.hu/02100/02177/02177.htm

Török Petra: Művészeti és irodalmi otthonteremtés Lesznai Anna életművében. Link: http://doktori.btk.elte.hu/phil/torokpetra/diss.pdf