Az Országgyűlés 2000. június 16-án hatályba lépett határozata minden év február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította. Így 2001 óta minden évben megemlékezünk arra a 100 millióra becsült emberre, akik a kommunista diktatúrák áldozataivá váltak. Kelet-Közép Európában kb. 1 millióan vesztették életüket éhínségben, kényszermunka táborokban vagy kegyetlen kivégzések során. Jóval többre tehető azoknak a száma, akiket a diktatúra testileg-lelkileg megnyomorított, akiket börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, üldöztek.

A táplálkozási kultúra egyidős az emberiséggel. A gasztronómiai története rendkívül érdekes és összetett, ezért több tudomány, sőt, a különböző művészeti ágak segítségével deríthető fel igazán. Ennek főleg az az oka, hogy a 20. századig kevés szakácskönyv keletkezett, így, ha szeretnénk rekonstruálni a korabeli étkezési szokásokat, sok esetben az irodalmi művek lehetnek segítségünkre. Ez azért is lehet hasznos, mert a művek nemcsak az étkezési kultúrába engednek betekintést, hanem bemutatják eleink táplálkozáshoz való viszonyát, gondolkodásmódját. Mivel a táplálkozási kultúra kialakulása hosszabb folyamat, így egy sorozatban érdemes áttekinteni a gasztronómia történetének legfontosabb állomásait.

Az idei esztendőben is vízkereszt ünnepe (01.06.) után kezdetét vette a farsang időszaka, amelynek hossza a húsvétot megelező nagyböjt kezdetétől, jelesül hamvazószerda napjától függ.

A Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó időszak a farsang ideje. Ahogy régebben is, de most is elmondható, hogy mulatságokat, sőt, lakodalmakat is tartottak az évnek ebben a szakaszában. Mára már szerencsére a legtöbb helyen nem duhajkodnak a bálokban, mulatságokban, de a régebbi korokban egy-egy vigasságnak induló összejövetel átcsaphatott akár verekedésbe, aminek könnyen tragédia lehetett a vége. A múltban nagy eszem-iszommal járt ez az időszak, ami önmagában nem lett volna baj, de sajnos gyakran előfordult, hogy nem tudták a mértéket. Ezt mind az egyház, mind a világi vezetőség elítélendő dolognak tartotta.

December 23-án zárult Rippl-Rónai Hatvanban c. időszaki tárlatunk, amely a századfordulós magyar művészettörténet egyik legeredetibb és legnagyobb hatású alkotójának életművét mutatta be.

Január 6-án üljük Vízkereszt napját. Ez a nap általánosságban vízszentelésről ismert, de egyben Urunk megjelenésének ünnepe, a Háromkirályok ünnepe, valamint a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsangi időszak kezdete.Vízszenteléskor tiszta vízbe sót öntenek, ami a tisztulást és a gonosz távoltartását jelképezi. A házakat is ezen a napon szentelik meg, G, M, B  betűket rajzolva az ajtó szemöldökfájára. A három betű a bibliai Háromkirályokat, Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt jelképezik.

Kint sötét van már, és még mindig jönnek a látogatók. Rövidesen bezár a múzeum, és ezzel vége a Rippl-Rónai Hatvanban című kiállításnak.

A Vitézi Rend kezdeményezésére, Hatvan Város Önkormányzatának és a Hatvany Lajos Múzeumnak támogatásával  Doktay Gyula építésmérnök és helytörténész, múzeumalapító emléktábláját lepleztük le a tegnapi napon.

Luca napját (december 13.) az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. A magyar néphitben általában a boszorkány alakja rosszindulatú lényként van ábrázolva, aki megtudja átkozni a termést, az állatállományt és magát az embert is, emiatt nagy félelemmel viseltettek a boszorkánynak hitt személyekkel szemben. Azonban a 19. században a felvilágosodás térnyerésekor ez a tévképzet kezdett elkopni és helyét a népmesei vasorrú bába némelykor komikus alakja vette át. Erre jó példa Gaál József reformkori író népszínműve, A peleskei nótárius.

A nagy érdeklődésre való tekintettel ismét megtartjuk Mátyássy Gábor művésztanár tárltvezetését! december 14-én, 16 órai kezdettel. Regisztráció az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen lehetséges.