A Farsang farka

A vízkereszttel (01.06.)kezdődő és húshagyókeddel záródó, mulatságokkal, lakodalmakkal, bálokkal, alakoskodásokkal tarkított farsang időszakának utolsó három napja (farsangvasárnap, farsanghétfő, húshagyókedd) kiemelt jelentőségűnek számított. Ezek minden évben változnak, a húsvéti mozgó-ünnephez viszonyítva kerülnek meghatározásra.

Egyrészt a húsvétot megelőző 40 (46) napos böjt előtti napok ezek, másrészt pedig a tavasz közeledtével egyre jobban várták, várják az emberek a tél, a sötét, a hideg végét. A régebbi korokban igyekeztek mindezt elősegíteni, siettetni ezért mágikus cselekvéseket is végeztek, „télűzést”, „téltemetést”.

Napjainkban a legismertebb és leghíresebb farsangi kavalkád ebben az időszakban a mohácsi busójárás, amely egyrészt bekerült a szellemi világörökségek közé, valamint bejegyzett hungarikum is lett. Az egykori mohácsi sokácok népszokása az idők során nemcsak a talapülés, de az ország határait is átlépte, évente tízezrek keresik fel ezt a látványos farsangi forgatagot, amely mára a híres külföldi karneválok hangulatát idézik.

A busójárás során különféle kereplőkkel, kürtökkel, ágyútűzzel, máglyával és a fekete koporsó Dunára bocsátásával temetik a telet. A zene, tánc, mulatozás, farsangi ételek (akár mértéktelen) fogyasztása mindenképp a csendes, befelé forduló, önmegtartóztató nagyböjt előkészítése is egyben.

A mai és a holnapi nap tehát még az önfeledt evés-ivás, szórakozás ideje, szerdán pedig, hamvazószerdán kezdetét veszi a böjt – testi-lelki-szellemi felkészülés a húsvétra.

Képek forrása:

https://www.mohacsibusojaras.hu/

https://www.life.hu/kultura/20210209-farsangfarka-mit-unneplunk-ebben-az-idoszakban.html