Boldogasszony nap – eljegyzés, az Égi menyegző földi ünnepe (parasztlakodalom)

Fergeteg / Boldogasszony (január) 23.-án Mária eljegyzésére (hatvani fehér hímzés vonatkozásokkal), az asszonyi sors megdicsőülésére („elkelt a leány”), a parasztlakodalom égi mására, valamint Emese Ősanyánk neve napjára emlékezünk.

A Vízkereszttől (01.06.) hamvazószerdáig (mozgóünnep) tartó farsangi időszakban számos esküvőt tartottak, a két nagy ünnepkör (advent-karácsony és a nagyböjt-húsvét) között. A mulatozás, a bálok, alakoskodások (pl. a mohácsi busójárás), a télűzés és tavaszvárás, a munkák kezdése előtti pihenősebb időszak remek alkalmakat teremtett a párválasztásnak, a lánykérésnek, illetve a lakodalomnak.

Ezen a napon „a hatvani asszonyok gondosan elkészítik a házioltárt. Fehér hímzett terítővel fedik az asztalt, amelyre ránézve baloldalt Szent Anna képe kerül a gyermeklány Máriával, középre Mária szobra, jobb oldalra Mária és a gyermek Jézus képét teszik, háttérben sugaras elrendezésben lucfenyő ágai, amelyeket ezüstszálakkal ékítenek. Az asztal előtt lent a ház, vagy a templom védőszentjének képe van.” (Molnár V. József: Kerek Istenfája)

Az idézetben szereplő fehér hímzésről Deme Ágnes néprajzkutató készített egy rövid ismertetőt: „a fehér anyagon fehér fonállal megjelenő hímzés a 19. század során a város specialitása volt. Népművészeti jellegével ellentétben a hatvani fehér hímzés kultúrtörténeti háttere a gyors polgárosodás jelenségével függ össze. A finom sifont ugyanis, amire a hatvani asszonyok a mintákat öltögették, férjeik Bécsből hozták haza számukra.” /Deme Ágnes, kézirat/

A fent leírt, Természethez igazodó, életszerű és gyakorlatias szokásrendhez szakrális vonatkozást, „Égi jóváhagyást” is kellett találni, ezért alakult ki a mai ünnep. Hazánkban a források szerint 1714 táján kezd megjelenni, mint fogadalmi ünnep, és akkortól gyorsan elterjedni, általánossá válni.

Boldogasszony napja mellett a magyarság mondai hagyományában élő, ténylegesen létező Ősanya, a Turul-nemzetség szülőjének, Álmos vezér édesanyjának, Emesének ünnepe is ma van (naptári ünnep 07.05.). Hozzá kapcsolódik a Turulmadár álomban való megjelenése (mint Máriának az angyali jelenés), így az első uralkodóházunk szakrális vonatkozásai, magyarázva a későbbi szent királyok és királylányok népes számát.

 

Simon Tamás néprajzkutató

Idézetek forrása:

Molnár V. József: Kerek Istenfája. Őskép Kiadó, Budapest, 2018. 165.o.

Deme Ágnes: A hatvani fehér hímzés. Hatvany Lajos Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, kézirat

 

Képek forrása:

Hatvany Lajos Közérdekű Muzeális Gyűjtemény (fehér hímzés)

http://www.jelujsag.hu/egyhazi-unnepek-a-kepzomuveszetben---maria-eljegyzese

https://mandadb.hu/tetel/720758/Szuz_Maria_es_Szent_Jozsef_eljegyzese

https://rovasoldal.eoldal.hu/cikkek/33-nagyszentmiklosi-kincsek-8.-ugek-es-emese-szovege.html