Sperlágh József családi síremléke a Hatvan-Belvárosi Temetőben, mint a Gerenday-gyár „emblematikus terméke”

Sperlágh József síremléke Hatvanban, a belvárosinak hívott temető II. parcellájában áll. Az obeliszk formájú síremlék a „hosszú XIX. század”^[1] jellegzetes funerális alkotása. Ha figyelmesen rátekintünk magára a kőből faragott síremlékre és azt körülvevő vasból készített kerítésre, akkor olyan anyaghasználatra lehetünk figyelmesek, amelyek nemcsak itt a hatvani sírkertben, hanem Európa számos városának temetőjében megtalálhatók.

"Barokk hangulatok" címmel Csonka Fruzsina csembaló koncertje volt május 13-án a múzeum könyvtártermében. Köszönjük a nagyszerű koncertet!

Szent Ágoston regulája

Szent Ágoston reguláját az egyik legkeményebb regulának tartják, ugyanakkor a Premontrei Rend mellett több szerzetesrend, így a Domonkos Rend női ága is ezt a szabályzatot alkalmazza.

Sperlágh József gyógyszerész és amatőr régész 1892. május 12-én hunyt el. Halálának 130. évfordulóján nemcsak egy róla szóló cikksorozattal készültünk, hanem sírjának megkoszorúzásával szerettünk volna méltóképpen tisztelegni emléke előtt.

Helyismereti Gyűjtemények a Városi Könyvtárakban címmel 2022. május 12-én konferenciát tartottak az Ady Endre Könyvtárban. A résztvevő, a konferenciát később megtekintették a Hatvany Lajos Múzeum kiállításait!

Cikksorozatunk első részéből kiderült, hogy Sperlágh József aszódi patikájának megnyitása után, az 1860-as években fordult a régészet felé, már itt el kezdte gyűjteni a régen élt népek tárgyi hagyatékát.

Sperlágh József hatvani gyógyszerészmester, magángyűjtő, az Archeológiai Társaság tagja

A nyilvános közgyűjtemények létrehozásának társadalmi igénye a felvilágosodás hatására alakult ki a 18. században. Magyarországon a Gróf Széchenyi Ferenc által 1802-ben alapított Nemzeti Múzeum az ország első, modern értelemben vett, kulturális és tudományos intézménye volt. A múzeumalapítások időszaka a történelmi Magyarország területén a kiegyezést (1867) követő évtizedekben indult meg és húzódott át a 20. századra.

"A hatvani kivetkőzés és a vasút" című előadásával Simon Tamás történész volt a vendégünk.

Petrus Abaelardus: Etika

Petrus Abaelardus (franciául: Pierre Abélard, 1079-1142) neve főleg az Héloise–zel kapcsolatos tragikus végkimenetelű szerelem kapcsán ismert. Skolasztikus filozófusként igen termékeny volt, számos műve jelent meg, mégis legismertebb írásává egykori tanítványával, majd később szerelmével, Héloise-zel folytatott levelezése vált, melyet a középkori irodalom ritkaságaként tartanak számon. Ugyanakkor kortársa volt Szent Norbertnek (1085-1134), a premontrei rend megalapítójának, és míg Szent Norbert Szent Ágoston reguláját vette át, addig Abaelardus többször is hivatkozik műveiben az ókeresztény egyháztanítóra, köztük a magyarul is megjelent Etika című írásában is.