A Hatvany Lajos Múzeum néprajzi gyűjteményének egyik jelentős csoportját alkotják az olanyomatok, amelyek közül jónéhányat már bemutattunk a kedves Olvasóknak, azonban a mai napon - évforduló okán - egy másik is előkerül: a Segítő Szűzanya - Mariahilf.

Nőnap alkalmából Lesznai Anna egyik barátnőjének, Kaffka Margitnak lírai munkásságát szeretnénk bemutatni az Olvasóknak.

Múlt hét szombaton – amikor a Hatvany Lajos Múzeum újranyitotta kapuit a Látogatók előtt – nemcsak új hónapba (Kikelet / Böjtmás hava) léptünk, hanem a meteorológiai – naptári tavaszba is!

Örömmel tàjèkoztatjuk Önöket, hogy 2025. március 1-től újra látogatható a múzeum.
Mindenkit szeretettel várunk!

A mai napon, Jégbontó / Böjtelő havának 25. napján – a kommunizmus áldozatai mellett – fontos megemlékeznünk az egykori palóc pásztorok örökségéről, anyagi és szellemi hagyatékáról is.

314 esztendővel ezelőtt, 1711. Jégbontó / Böjtelő havának 21. napján történt Magyarország egyetlen vezérlő fejedelmének, II. Rákóczi Ferencnek utolsó, holtig tartó eltávozása szeretett Hazájából. Ma emlékezünk a "száműzetés" kezdetére.

A farsangi időszak a kultúrtörténetben mindig is a nagy bálok, mulatságok időszaka volt. Költői munkákban többször találkozunk a mulatságok leírásával, a régi magyar irodalomban és a 20. századi költőknél egyaránt. Nincs ez másképp Kosztolányi Dezsőnél (1885-1936) sem, akinek munkásságában többfajta megközelítést kap a téma. Az alább tárgyalt műveknél jóval több, a mulatság témáját ábrázoló műve van a költőnek. Ezekből a versekből a teljeség igénye nélkül, egy-egy csomópontra rámutatva válogattunk. 

Egykoron két rövidebb időszak volt az esztendőben, amikor a paraszti világban nagyobb kötöttségek nélkül lehetett mulatságokat, bálokat, lakodalmakat rendezni, és amelyekhez természetesen hozzátartoztak a nagy evés-ivások, viccelődések, játékok, vagyis amikor igazán lehetett élvezni az életet.

Szerb Antal (1901-1945) kétségkívül a 20. század egyik legnagyobb szellemtörténeti alakja. Sokrétű műveltsége, tájékozottsága nemcsak tudományos, hanem szépirodalmi műveiben is megmutatkozik. A Nyugat második nemzedékéhez tartozott. Minden művét egyéni hangvétel, gondolkodásra való hajlam jellemzi. Tudományos művei, noha nehezen foglalták el helyüket a kánonban, ma már nemcsak az egyetemeken kötelezőek, hanem középiskolások számára is erősen ajánlottak. Szépirodalmi műveit is tudományos igény jellemzi, különösen igaz ez A Pendragon legenda című regényére. Halálának 60. évfordulójára ezt a művét vesézzük ki.

140 éve született Lesznai Anna (1885–1966), a magyar irodalom, képző-és iparművészet sokoldalú, kiemelkedő alakja, akinek munkássága hidat képezett hagyomány és modernitás között. Különleges tehetségű nő volt, aki a művészet különböző területein szabadon mozgott és akinek sokszínű életútja a magyar kultúrában örök nyomot hagyott. Munkásságában egyszerre ötvöződött a népművészet iránti rajongás, a polgári értelmiség szellemisége és a megújulás szándéka. A Magyar Kultúra Napja alkalmából ma rá emlékezünk.