2019. április 11-én új időszaki kiállítás nyílt a Hatvany Lajos Múzeumban. Ahogy már a cím is árulkodik róla, az összeállítás a gyermekkorral, a gyermek családban betöltött szerepével, kötelességeivel és szórakozási lehetőségeivel foglalkozik. A gyermeki élet pillanatainak bemutatásához néprajzi, képzőművészeti és történeti gyűjteményünk anyagait is használtuk, továbbá külső helyszínekről is kölcsönöztünk tárgyakat.
A két helyiséget – pontosabban egy termet és az előtte lévő lépcsőház egy részét – elfoglaló kiállítás végig törekszik a paraszti és a polgári társadalmi réteghez kötődő gyermekek közötti különbségek hangsúlyozására. Az előbbi esetben játék és munka szoros összefonódásának bemutatására és a gyermeknevelés során alkalmazott praktikus megoldások érzékeltetésére koncentrálunk. Az utóbbiban pedig megjelenik az iskolába járás kötelezettsége, továbbá a szórakozási lehetőségek és a tipikus játékszerek szélesebb repertoárjának ismertetése.
Kiemelt „vendégünk” Latabár Kálmán gyermekkori mackója, akit a rákóczifalvai B.A.P. Macihad Macimúzeum kölcsönzött számunkra. A maci május közepéig, a teljes kiállítás pedig előreláthatóan szeptemberig várja az érdeklődőket. Különös tekintettel a gyerekcsoportokra, hiszen számos múzeumpedagógiai foglalkozással is készültünk.

A Hatvany Lajos Múzeum muzeológusai, tisztelegve az intézmény alapításának 50. évfordulója előtt, 2019-ben új képzőművészeti kiállítás-sorozatot indítottak, melynek első része az "Elágazások -1" címet viseli. A tárlat elnevezése utal a közép-európai, azon belül leginkább a magyar művészet történetének szellemi és stílusbeli változásaira. A jubileumi kiállítás száz év, az 1850 és az 1950 közötti időszak művészi alkotásaiból, könyvészeti remekeiből válogat. Az alkotók közül a legelső - időrendi sorrendben - Barabás Miklósnak Tompa Mihályról készített metszete, amely a nagy magyar költő 1870-ben kiadott verseskötetében jelent meg. A kiállítás magját két magángyűjtemény adja, amelyben kiemelkedő festészeti és iparművészeti alkotások találhatóak, többek között Vaszary János, Egry József és Bihari Sándor munkái. A tárlat megtekintői betekintést nyernek a magyar kultúra gazdag, sok esetben a nyugat-európaival egyenrangú, kiemelkedő minőségű, egyedi alkotásaiba.

A 2019. május 31 -i megnyító képeit IDE kattintva láthatjuk.

A Hatvany Lajos Múzeumban „A hatvani ütközet emlékezete (1849-2019)” címmel kiállítás nyílt 2019. március 29-én az ütközet 170. évfordulójának alkalmából. A kiállításban montázsfilm látható, eredeti fegyverek, nemzetőr, honvéd, lengyel légiós és császári tüzérszázados egyenruhák, olajnyomatok, külön sarokba került Gáspár András tábornok életútja, a róla szóló kiadványokkal és cikkekkel. Az előzményeket és magát az ütközet leírását tablókon lehet nyomon követni, amelyeken a tartalmi vonatkozások mellett csatajelenetek, hadműveleteket ábrázoló térképek, visszaemlékezések, összegző hadijelentések segítik eligazodni az érdeklődőket. Az időszaki kiállítás május 26-ig látható.

A Hatvany Lajos Múzeumban 2018. december 7-én, „A múltból építkező jövő” címmel nyílt meg a Barcsay-kiállítás, a festőművész halálának 30. évfordulója alkalmából. A hatvani múzeum birtokában 16 eredeti Barcsay – alkotás található, melynek mind láthatók a mostani kiállításon. A kiállítás belső termében a makói József Attila Múzeum birtokában lévő, a Kút gém és a Kék egű táj című olajfestmények, a tárlat legkorábbi Barcsay-alkotásai. A Székesfehérvári Szent István Múzeum Deák Gyűjtemény négy Barcsay-alkotást adott kölcsön a kiállításra. Több tárgy és dokumentum a hatvani rajztanárok hagyatékából származik.

Aurelio Lippi Brandolini, humanista rétor Mátyás udvarának tagjaként írta meg a Machiavelli előtti korszak egyik legjelentősebb politika- és államelméleti művét, "Köztársaságok és királyságok összehasonlítása" címmel. A könyv 1490 körül készült, benne - a királyságot, a királyság eszméjét képviselve - maga Mátyás király fejti ki véleményét, s zúzza porrá a köztársaságiak érveit. Mátyás hatalmát és tekintélyét jelzi, hogy az ő példáját, politikáját, az ő uralmát tekintették a jól kormányzott királyság mintájának.

Politikájának értékelése nem egyöntetű. Amit központosítási törekvésnek, az abszolút monarchia kialakításának gondolhatnánk, az nem más mint egy rendkívüli tehetséges, karizmával rendelkező uralkodó akaratának véghezvitele. Eszközei: ellenségeinek egymás elleni fordítása, megosztása. Befolyásos főrendeknek birtokadományokkal, címekkel történő függésbe hozása, tehetséges köznemesek, polgárok hivatalba emelése, a közrend vaskézzel történő fenntartása, jutalmazás és büntetés eszközeinek taktikus váltogatása. Továbbá a török elleni sikeres védekezés és a német-római császár, a cseh király és a lengyel uralkodó aspirációi elleni sikeres háborúk, területszerzés, állandó zsoldossereg felállítása, magas adók kivetése és a korszerű gazdasági folyamatok támogatása.

Itálián kívül az első uralkodó volt, aki a reneszánsz antikvitás felé fordult. Az itáliai humanisták és művészek jelenlétének állandósulása, a mecénási szerep alapján elmondható, hogy az az udvar a 15. században az európai szellemi vérkeringés része lett. Mindezt erősíti az a tény, hogy a kor filozófiai vitáinak a magyar királyi udvar adott helyet, benne a híres könyvtárral, amely rendelkezésre állt. Mátyásnak jelentős szerepe volt az itáliai reneszánsz eszmény és művészeti ízlés európai kibontakozásában. Hunyadi Jánosnak és fiának, Hunyadi Mátyásnak köszönhetően több évtizedre elhárult a török megszállás veszélye. Uralkodása alatt megkerülhetetlen tényezővé vált a Magyar Királyság.

A Hatvany Lajos Muzeális Gyűjtemény Hunyadiak dicső kora című Mátyás-kiállítása, két nagyobb egységéből áll, egyik terem a Magyarország nagy királyának korát, a XV. századot idézi még számos eredeti műtárggyal, és több hiteles műtárgymásolattal. A másik terem Hunyadi Mátyás emlékezetének évszázadaiba enged betekintést.

A Mátyás századával foglakozó teremben a legrégebben kiadott eredeti könyv Bonfini „Tíz könyv a magyar történelemből” című munkájának 1545-ben Bázelben megjelent, első német nyelvű kiadása, amely a Kecskeméti Református Egyházközség tulajdona.

A két hiteles műtárgymásolat teszi a teremben bemutatott tablók és műtárgyak világát még átélhetőbbé, az egyik a Mátyás kálvária , amely összeköti a XV. század első és második felének szakrális világát. Az eredeti kálvária az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár egyik legféltettebb kincse. Az iparművészeti remekmű felsőrészén Krisztus szenvedéstörténetének két fontos eseménye látható, Jézus megostorozása, és a Megváltó kereszthalála.

A kálvária alsó része készült a névadó király idején, itt három címert tartó szfinxet találunk, amelyet Mátyás uralkodása alatti országcímernek tartanak. Amíg a műalkotás felső része a gótika, a Mátyás uralkodása idején készített talpazat már a reneszánsz stílusában fogant.

A másik hiteles műtárgymásolat a király halotti pajzsa, amelynek eredetijét Párizsban őrzik. Az emlék-dísz fegyver az 1490. április 6-án Bécsben elhunyt király székesfehérvári temetésén, a ravatal „kelléke” lehetett. A pajzson olvasható fohász is emlékeztet, Mátyás király belsőséges Szűz Mária tiszteletére: „ Mária dicsőséges anyja jár közbe Mátyás királyért”.

Amíg két hiteles tárgymásolat a király személyéhez közvetlenül kapcsolódik, addig a Hatvany Lajos Közérdekű Muzeális Gyűjtemény régészeti gyűjteményében található kerámiatöredékek, a Zagyva parti járásszékhely XV. századi mindennapi életét hozzák közel.

A Mátyásra emlékezést kiegészíti a teremben álló üveginstalláció, budapesti Mátyás Pince üvegablakát idézi meg, az alsón a király és a cinkotai kántor látható, amint az uralkodó által engedélyezett nagyobb iccéből issza a folyékony nedűt.

A másik üveginstalláción az Mátyás és a kolozsvári bíró története elvenedik meg. Iskoláscsoportoknak múzeumpedagógiai foglalkozást tart az intézmény múzeumpedagógusa. A kiállítás sokszínűsége, információgazdagsága történelemóra megtartására sarkallhatja a pedagógusokat.

Az időszaki kiállítás 2019. február 15-ig lesz látogatható.