A 2017-es évet Szent László-emlékévnek nyilvánította a nemzetpolitikai államtitkárság a „lovagkirály” trónra lépésének 940; szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából.
Az emlékév célja felhívni a figyelmet arra, hogy Szent László a keresztény egység jegyében kapcsolta össze a közép-európai nemzeteket. Életművében a nemzet fogalma is hangsúlyos volt, hiszen a Magyar Királyság az ő uralkodása alatt tudta megerősíteni pozícióját és szerepét a térségben. Történelmi megítélése szerint, László király dinasztiát építő reálpolitikus és egyben családapa, erőskezű és igazságos törvénykező. Továbbá bölcs országépítő, a csatákban mindig győztes hadvezér. Szent Lászlót a maga katonai-harci, lovas férfiúi erényei révén a magyarság ősi eszménye tette krisztusivá. Mindehhez a lelki alapot őszinte hite és életszentsége adta meg. A magyar nép szívében mindenki által szeretett királyként, hadvezérként, mitikus hősként és közbenjáró szentként él.

Weöres Sándor (1913-1989) hagyatéka nemcsak verseket, hanem rajzokat is tartalmaz. Képzőművészi világára is jellemző az a gyermeki egyszerűség, játékosság, ami verseinek is sajátja. Azonban ez a letisztultság mély gondolati tartalmakat rejt a világról, az emberi létről. A humort, a derűt sem nélkülözik ezek a rajzok. Alkotásai inkább tekinthetők rajzolt verseknek, mivel azonos ritmusban, azonos improvizatív stílusban fogantak. Ez a rajzművészet egyszerre idézi a primitív kultúrák ősi, letisztult szemléletét és egyúttal egyszerű vonalakra hangolt mélységes gondolatiságot is közvetít. Az arc, a ház, a hullám, a természeti jelenség nem más, mint egy-két vonás által megragadott pillanatnyi létezés Weöres távol-keleti létszemléletének megnyilvánulásai. Legfontosabb témái közé tartozik az ember-természet viszony ábrázolása, láttatása, keresi az ember helyét a világban, a teremtésben. Ideaképei egy olyan térben mozognak, aminek a meghatározó élménye a Semmi. Az élőlények, jelenségek természetes közegükből kiragadottan, csupán önmagukban ábrázolva léteznek. 

Ez a körülményektől való elhatárolódás megkönnyíti az ember önreflexióját, és ez az, amit Weöres Sándor ezekkel a rajzokkal el akart érni: rádöbbenteni az embert, hogy természetes állapota a felébredettség lenne.
Ezt a művészi hagyatékot a költő nem a nagyközönség számára alkotta, valószínűleg a versírást megelőző ihlet perceiben született. Hatása ugyanaz, amit Weöres Sándor költészetének céljáról megfogalmaz:„ Célom nem a gyönyörködtetés… Mást akarok: eleven áramot sugározni, melytől megrázkódik az ösztön, az érzelem, ész, képzelet, szellem, az egész lény; ne csak az ember olvassa a verset, hanem a vers is az embert. Átvilágítani és felrázni óhajtlak, hogy átrendezhesd magadat zárt, véges egzisztenciális énedből nyitott, szociális, kozmikus végtelen énné.”

Kiállításunk aktualitását adja egyrészt Hatvan városképének, – kiemelten a főtér, a Kossuth tér, a Zagyva-mente utóbbi években bekövetkezett folyamatos fejlődése, átalakulása. Másrészt pedig az elmúlt év során múzeumunk történeti gyűjteményébe került Papp Gyula hatvani magángyűjtő 385 darab egyedi képeslapját tartalmazó gyűjtemény.

A gyűjtemény 1945 előtti darabjait válogattuk ki, hogy visszaidézzük a 20. század első feléből a település némely kiemelt helyszínének arculatát. Több, mint 120 képeslap fotója kivetítve is látható a kiállításban, így azok számára is nagy élményt jelenthet, akik hosszabban elidőznének, vagy nosztalgiáznának kissé. Másrészt viszont célunk, hogy a kiállítás által megismerhetővé váljanak és elérhetőek legyenek új szerzeményeink azok számára is, akik Hatvan történelmével bővebben szeretnének foglalkozni.

Egyedülálló az országban az egyik legnagyobb magyar költőnőnek, egyben a magyar szecesszió egyik legkiemelkedőbb képzőművészének, Lesznai Annának emléket állító, „Morzsái az eltörött világkalácsnak” című állandó kiállítás. Hatvanon kívül csak a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum őriz Lesznai-műveket. Hatvan városa ajándékba kapta Lesznai Anna hagyatékát: a nagylelkű adományozás története regénybe illő, ennek részleteit is megtudhatja, elláthatja a múzeumba. A kiállítás a Lesznai-életművet és életutat sokféle formában mutatja be és eleveníti fel: a hatvani műalkotások kiállításán túl minden teremben digitális képkeretekben archív fotók, illetve más közgyűjteményekben őrzött Lesznai-munkák láthatóak, míg az első teremből nyíló „moziban” a Magyar Televízió által 1965 -ben rögzített portréfilm meg,

A helytörténeti kiállítás egyik eleme egy virtuális installáció, melynek alapja egy három projektorral vetített panorámakép. Az egyedileg rajzolt háttér Hatvan város három nevezetes épületét (kastély, városháza, templom) ábrázolja az 1900-as évek eleji állapotban, és azt a kort idéző hangulatban. A látogatók örömére a vetített képbe egy kis játékot is belecsempésztünk: az előtérben galambok csipegetnek a földről, majd mikor valaki belép a térbe, akkor jól hallható szárnycsapások közepette szétrebbennek. A galambok kis idő múlva visszatérnek, és újra szét lehet kergetni őket. Az interaktív szenzor külön érzékeli a bal és a jobb oldali madarakat, így jó móka a virtuális galambok hajkurászása.