Bár március 25. most hűvös idővel érkezett, a kereszténység, a néphit és a gazdasági év ebben az időpontban különleges fordulópontot köszönt: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja van.

A lengyel–magyar barátság napjának (lengyelül Dzień Przyjaźni Polsko-Węgierskiej) története 2006. március 24-ig nyúlik vissza, amikor Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar köztársasági elnök Győrben aláírták a győri nyilatkozatot. A magyar Országgyűlés 2007. március 12-én, a lengyel Szejm március 16-án nyilvánította határozatban ünnepnapnak március 23-át, a lengyel-magyar barátság napját.

Mi az oltár?

Latinul „altare”, a kereszténység előtt az Istennek felajánlott adomány átadásának helye, a Katolikus Egyházban az eucharisztikus áldozat bemutatásának asztala, melynek közepébe szentek, vértanúk ereklyéit építik be (oltárkő).

Millisits Máté művészettörténész kollégám tegnapi cikkére reagálva − amelyben az 1848-as emlékeket vette sorra, köztük a Kossuth téren ma is látható obeliszkről is megemlékezett − érdemes kiegészítésként körbejárni az obeliszk mint építészeti emlék eredetét, jelentéstartalmát és megítéléseinek korszakonkénti változását. Hiszen az európai nagyvárosokban is találkozhatunk eredeti, egyiptomi obeliszkekkel, de a későbbi korok képzőművészetében is megjelenik az obeliszk mint kedvelt szoborstílus.

Hatvan főtere a Kossuth tér, amelyen a település legősibb múltra visszatekintő épületei állnak.

Hatvan mezővárosát a 19. század derekán 2300 lakosával a vármegye negyedik legnagyobb településeként tartották számon.

Ma 111 éve, március 14-én, született László Gyula (1910-1998)

2019 novemberében kerültek vissza intézményünkbe a Doktay Gyula által gyűjtött középkori kőtöredékek és a török kori sírkő.

Február elején Pápai Andrea, az apci Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár képviseletében, kutatói kéréssel fordult a Múzeumhoz. Elmondta, hogy Apcon utoljára 1993-ban jelent meg a település történetét összegző nyomtatvány, ezért – figyelembe véve a nagyfokú érdeklődést – Apc Község Önkormányzata ismét könyvkiadásra készül. Mivel a digitális kutatószolgálat a Múzeum járvány idején is vállalható feladata, sőt kötelessége, a muzeológus kollégák örömmel nyújtottak segítséget.

Harmath László építészmérnök cikke, a hatvani malom átépítéséről, új műszaki megoldásokról és a dolgozók jogos büszkeségéről. Megjelent a MSZMP Heves Megyei bizottságának és a Megyei Tanács napilapjában (Népújság, 1961. március 8.)