Az Egy család emlékezete-Szeretet és összetartozásról szóló kötetünk augusztus végén jelent meg, a hatvani Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény és Jánok Község közös Interreg-pályázatának (Azonosítószám: FMP-E/1901/4.1/011) használható. Az új kiadvány a Sziklay család történetét feldolgozó tanulmánya Szinyei Béla munkája.
A Sziklay, eredetileg Schmidt, család a Szepességből származik, tagjai szepességi szászok, azaz cipszerek voltak. A család tagjai Gömör vármegyében jeleskedtek. A család 1712-ben nyert nemességet. Schmidt Pál a 18. sz. végén többször volt Rozsnyó városbírája. Schmidt Viktor a város ügyésze volt. A Rozsnyói Társalgási Egylet alapszabályzatát ő ő dolgozta ki. Az evangélikus nemesi család 1847-ben királyi engedéllyel megváltoztatott Schmidtről Sziklayra a név.
A család szinte minden tagja részt vett az 1848-'49-es szabadságharcban. Id. Sziklay Ede a rögtönítélő bíróság ügyésze volt. Sziklay József Rozsnyó környékén szabadcsapatot szervezett és részt vett a híres branyiszkói csatában.
Ebben a családban látta meg a napvilágot ifj. Sziklay Ede (1850. április 5; Rozsnyó - 1929 október, Jánok). Gömör megye szolgabírája lett, majd Rozsnyón feleségül vette Brezovay Klárát. 1878-tól jánoki birtokán gazdálkodott. Hat gyermekük született: Ilonka, Klára, Szeréna, Zsuzsanna, Lenke és a nyolcévesen elhunyt Ede.
Sziklay Szeréna 1881 április 18-án született, több Jánokon, bár Rozsnyóra utaló adatokat is ismerünk. Elemi iskoláit Almáson végezte.
Almáson élt Szeréna nagynénje, édesapja testvére, akit szintén Sziklay Szerénának hívtak. Férje Harsányi József földbirtokos, képviselő volt. Ennél a családnál töltötte meg a gyermekkora fontos részét Szeréna, mivel az elemi iskola után a rozsnyói leányiskolába került. Az iskola elvégzése után újra Almásra került vissza, és innen levelezett Papp-Váry Elemérrel, aki Kassán szolgált. Az Almás és Kassa közötti levelezés minden darabja megmaradt, lehetséges leányuknak, Papp-Váry Judithnak.
Házasságukat is Almáson kötötték, 1901. február 19-én. A házassági anyakönyvi kivonat alapján Papp-Váry Elemér ekkor már százados volt. Az egyházi esküvő is február 19-én volt Almáson, a református templomban.
Az ifjúpár a közös életüket feltehetően Kassán kezdte, mivel Elemér itt volt szolgálatban. Hamarosan, még ez évben, megszületett Piroska leányuk, majd őt követte Judith 1907-ben, András 1910-ben és Zsuzsanna 1917-ben.
Papp-Váry Elemér testvérével együtt részt vett az első világháborúban. A tragikus kimenetelű háború után a család Budapestre került. Papp-Váry Elemér egy időben a Ludovika parancsnoka is volt. Szeréna Háborús visszhangok címmel verseskötetet szentelt a világháború eseményeinek, emlékének.
Szeréna karrierjét azonban az 1920-ban meghirdetett irredenta ima és jelmondat pályázat indította el, hogy az akkori Védőligák Szövetsége kezdeményezett. Az ima pályázat Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna nyerte meg, háromsoros imájával, az új magyar Hiszekeggyel. A győzelemről Urmánczy Nándor, a Védőligák Szövetsége elnöke, vagy a Honvédelmi Párt elnöke értesítette. Még "igazi barátság és szövetséges társi ragaszkodás született meg közöttünk". Az 1922. év elejétől Urmánczy mellett Sziklay Szeréna is aktívan közreműködött a Honvédelmi Párt munkájában.
1923. november 15-én-egy komoly operáció nehézségei és a műtét után történt meghűlés miatt-tragikusan fiatalon elhunyt.