A 2020-ban rendezett „Munkácsy Hatvanban” című kiállításra visszatekintve

 

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született Munkács városában. A festőgéniusz születésének 178. évfordulóján a Hatvany Lajos Múzeum megemlékezik a két évvel ezelőtt az intézmény falai között rendezett kiállításra.

Munkácsy Mihály életművének bemutatását a Hatvany Lajos Múzeumban az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar üzletember, Pákh Imre több évtizedes műgyűjtő munkája tette lehetővé.

Elmondása szerint a szülővárosa, Munkács legelismertebb művészének a „tengerentúlon” lévő alkotásai az 1990-es években egyre több árverésen jelentek meg, amelyeket igyekezett megvásárolni. Napjainkban a gyűjtemény a Munkácsy festményeken, vázlatrajzokon kívül a nagy festőről más művészek által készített alkotásokat is magába foglalja.

A gyűjtő tulajdonát képező műtárgyakkal 2005-ben a Magyar Nemzeti Galéria „Munkácsy a nagyvilágban” című monumentális tárlaton ismerkedhetett meg az érdeklődő közönség. Ezután a Munkácsy-tárlat, mint vándorkiállítás a Kárpát-medence és a nagyvilág számos városában látható volt.

 Munkácsy Mihály életművének megismertetését Hatvanban, nemcsak a kiállítás szolgálta, hanem a „Munkácsy mozaik” című 2020 tavaszán forgatott ismeretterjesztő film is, amelyet több diákcsoport részére vetítettek le az Hatvany Lajos Múzeum munkatársai. A Munkácsyról szóló mozgókép-alkotás rendezői-operatőri feladatait Halász Lajos, a szerkesztői munkálatait Millisits Máté látta el. A "Munkácsy mozaik" című filmben megszólalt több szakértő, így dr. Boros Judit és Gyarmati Gabriella művészettörténész, dr. Gaál Botond debreceni református teológiai professzor, valamint Hegedűs Anita a Móra Ferenc Múzeum kommunikációs referense. A film narrátori feladatait Varga Ágota múzeumpedagógus vállalta magára.

 

A Hatvany Lajos Múzeum épülete Hatvan város önkormányzatának kiemelt támogatása révén vált alkalmassá, hogy befogadja a Munkácsy Alapítvány kezelésében lévő Pákh-gyűjteményt. A kiállítás az eredeti tervek szerint 2020. március 17-én nyílt volna meg, de a koronavírus első hulláma alkalmával bevezetett korlátozó intézkedések következtében egy későbbi időpontra kellett halasztani. A már falra helyezett Munkácsy-alkotásokat a tulajdonos döntése értelmében raktárba szállították. A világjárvány csökkenő megbetegedési esetszámai 2020 nyarán lehetővé tették, hogy a Munkácsy-festményeket visszaszállítsák a Hatvany Lajos Múzeumba. A „Munkácsy Hatvanban” című tárlat megnyitóját nagy érdeklődés mellett 2020. július 10-én tartották. Köszöntőt mondott a rendezvényen Márkus Mariann igazgató, a kiállítás jelentőségét méltatta Horváth Richárd Hatvan város polgármestere, dr. Bajkai István országgyűlési képviselő, a Munkácsy Alapítvány elnöke. A XIX. századi képzőművészet világában a festő életművét dr. Székely Gábor művészettörténész, az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársa helyezte el. A kiállításon szereplő Munkácsy-alkotásokat dr. Boros Judit művészettörténész, a vándortárlat kurátora mutatta be. A délelőtt tartott hivatalos megnyitó ünnepség után a nagyközönség aznap délután 14 órától látogathatta a kiállítást. A 2020. október 11-ig nyitva tartó „Munkácsy Hatvanban” című tárlat felkeltette minden korosztály és társadalmi csoport figyelmét.

 

 

A kiállításhoz az összes műtárgy részletes bemutatását és színes fényképét tartalmazó katalógus készült. A katalógust Deme Ágnes és Millisits Máté szerkesztette. A műalkotások leírását Millisits Máté készítette. A kiadványból a kiállítás nyitvatartása alatt közel hétszáz példányt sikerült értékesíteni. A katalógus kedvezményes áron (2000 forint helyett 500 forintért) jelenleg is kapható a Hatvany Lajos Múzeum recepcióján.

A „Munkácsy Hatvanban” című, a Pákh-gyűjteményt bemutató kiállítás mellett a Hatvany Lajos Múzeumban a „Munkácsy másként” című kisérőkiállítást a Hatvany Lajos Múzeum munkatársai készítették.

A kiállításhoz a Lábatlani Református Egyházközség, a rákóczifalvai Macimúzeum, Boros Judit, dr. Vágó Edit, Szigyártó Zsuzsanna, Ocsovai Zoltán és Nagy László kölcsönzött műalkotásokat, a festő munkásságát bemutató régi könyveket.

A kamarakiállítás célja volt, hogy a festőművész rendkívül gazdag életművével tágabb értelemben összefüggő „mozaikszemeket” bemutassa.

Munkácsy Mihály alkotásainak széleskörű ismertté válását segítette, hogy már az 1870-es évektől – a sokszorosítás különböző technikáival – olajnyomatok, képeslapok, metszetek készültek munkáiról.

Munkácsy az 1860-as évek második felében maga is vállalta egy kiadvány részére grafikai munkák készítését. Az ifjú művész 1868 tavaszán befejezte müncheni tanulmányait, a nyarat Magyarországon töltötte. Alkotásokat készített az 1848-49-es forradalom és szabadságharc húsz éves évfordulója tiszteletére kiadott „Honvéd album” számára. E könyvhöz készített illusztrációi mellett, több hetilap kérésére képi beszámolók megalkotását vállalta. A Vasárnapi Ujság 1868. október 4-én megjelent száma majdnem egy egész oldalt szentelt a Cívis Városban 1868. szeptember 20-án megrendezett kórustalálkozónak, amelyről „A debreczeni dalárünnepély” címmel számoltak be. Munkácsy Mihály fél oldalt betöltő rajza a dalos ünnep hivatalos részének záró pillanatát örökítette meg.

 A Vasárnapi Ujság szerkesztősége állandó és megkülönböztetett figyelemmel kísérte a művész egyre sikeresebb életútját, új alkotásait kiemelt helyen mutatta be. A hetilap közölte Szász Károly költő, református lelkész versét is, amelyet a „Krisztus Pilátus előtt” című festmény 1882 februárjában tartott budapesti bemutatója alkalmával írt. A költemény első versszaka a következőképpen hangzik:

Krisztus Pilátus előtt

Munkácsy képéhez

Ott áll! — Az Isten-szív fájdalma

Kínban vonaglik ajakin:

Hogy ellene ez a nép vall ma,

Mely pálmát hinte odakinn.

Tegnap: „Hozsanna!” Ma: „Feszítsd meg!”

Töviset hajt a pálma-ág.

S keresztre kéri ím az Istent

Gaz söpredéked, oh világ!…

Munkácsy Mihály szülőházának falán, Munkácson, az 1882. március 3-án felavatott emléktáblán is Szász Károly által megfogalmazott felirat olvasható, amelyet a Munkácsy másként című kiállításon az érdeklődők elé tártunk:

„E házban született 1844. február 20-án Munkácsy Mihály
Honszerző Árpád e helyütt pihené ki nagy útját
Sasszeme itt villant őse hazája felé
Itt született Munkácsy Mihály, innen kelé útra
S új eszményi hazát hódita láng ecsete”

Munkácsy Mihály szülőházát a XX. század második felében lebontották, de a helyébe emelt épület falán elhelyezett új emléktáblán is olvasható a fent idézett felirat.

A „Munkácsy másként” című kiállításon a „Krisztus Pilátus előtt” című festmény két másolatát láthatták az érdeklődők, az egyik a Debrecenben őrzött monumentális kép kisebb méretű olajnyomatváltozata, valamint a Krisztus-ábrázolás félalakos variánsának 1927-ben készített olajfestményét.

 Munkácsy Krisztus szenvedéstörténetének három nagyméretű festményben történő egyéni megfogalmazását alkotta meg. Elsőként 1881-ben a „Krisztus Pilátus előtt” című alkotása, majd 1884-ben a „Golgota”, legvégül az „Ecce Homo” 1896-ra készült el. A később trilógiának tekintett festményciklus első tagja mind a nagyvilágban, mind Magyarországon pozitív fogadtatásban részesült. A műalkotás bemutatását Munkácsy műkerekedője Hans Sedelmeyer szervezte, a kép Párizs majd Bécs után érkezett Budapestre 1882-ben.

 

 

A kedvező fogadtatást segítette Ipolyi Arnold (1823–1886), az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat elnökének beszéde is. Ipolyi, aki nemcsak a Besztercebányai Római Katolikus Egyházmegye püspöke volt, hanem az egyik első magyar művészettörténész, személye és véleménye általános elismertségnek örvendett. Ipolyi Arnold méltató beszédében kiemelte, hogy Munkácsy alkotását csak Rembrandt és Raffaello műveivel lehet egy sorban említeni.

A kép bemutatása is egyedi volt a budapesti tárlatok sorában, a nagyméretű festményt felülvilágító ablakokkal rendelkező teremben állították ki 1882. február és március hónapjaiban. A műalkotást nem függesztették fel a falra, hanem a padlózatra állítva a terem végén mutatták be. A művet aranyszínű szegéllyel ellátott selyemfüggöny fedte, amit a terembe lépő érdeklődők szeme láttára távolítottak el a festmény elől. A fényt az ablaküveg előtt elhelyezett kékszínű textilek mozgatásával tudták szabályozni. A festménnyel szemben felállított tükrök fokozták a „Krisztus Pilátus előtt” monumentalitásának hatását, amelyet azzal is elértek, hogy a közönség a képtől csak a kordonnal szabályozott távolságra helyezkedhetett el.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat vezetősége a műalkotás pesti bemutatására érkező mesternek az ezüst babérkoszorú kitüntetést adta át és Budapest Székesfőváros közgyűlése díszpolgárrá választotta.

A festőművész szobra kiemelt helyet kapott az 1912-ben megnyílt Ernst Múzeum épületében. A kiállítóhely lépcsőházának középső részén a Rippl-Rónai József (1861-1927) által elgondolt nagyméretű üvegablak „Árkádia” világát idézi. Az üvegablak kivitelezését Róth Manó (1868-1935) műhelye vállalta. Az üvegablak alatt egykoron márványposztamensre helyezve Munkácsy Mihály (1844-1900) mellszobra kapott helyet, amelyet Pásztor János (1881-1945) szobrászművész alkotott. A XIX. század legnagyobb, nemzetközi hírnevet szerzett magyar festőművészének büsztje és fölötte a modern magyar művészet stílusában fogant üvegablak együttese kifejezte Ernst Lajosnak a régebbi és az új művészetet egyaránt értékként felfogó szemléletét. Ezt a látásmódot közvetítették az 1912-ben megnyitott kiállítóhely tárlatai is.  Az Ernst Múzeumban több alkalommal rendeztek kiállítást Munkácsy Mihály alkotásaiból. A „Munkácsy Hatvanban” című tárlaton az Ernst Múzeum ablakáról készített nagyméretű fénykép idézte meg Rippl alkotását. Pákh gyűjteményből érdeklődők láthattak egy gipszből formált egész alakos Munkácsy-szobrot, amely az Ernst Múzeum lépcsőházába elhelyezetthez hasonlóan Pásztor János alkotása. Ez a szobor egy emlékműterv, amely a budapesti Munkácsy-szoborpályázatra készült 1914-ben. Bár a pályaművet első díjjal ismerték el, az első világháború és az azt követő bizonytalan időszak nem teremtette meg a feltételeket ahhoz, hogy a nagy festőgéniusznak a magyar fővárosban egészalakos szobrot állítsanak.

A „Munkácsy másként” című kiállítás, nemcsak az első emeleti előtérben, hanem a Hatvany Lajos Múzeum földszinti, kamaratárlatoknak helyet biztosító termében folytatódott, ahol a tárlat a millennium korát kívánta megidézni több olajnyomat segítségével.

Munkácsy Mihály által az 1890-es évek első felében alkotott Honfoglalás című festménye az 1896-os millenniumi esztendő ünnepélyes hangulatának hű tükre. A megrendelést 1890-ben kapta a magyar kormánytól. A műalkotás elkészítésének gondolata Jókai Mórtól (1825-1904) származott, a gyakorlati megvalósítást gróf Tisza Lajos (1832-1898) segítette, aki ebben az időben az Országház-építő Végrehajtó Bizottság elnöke volt. A festményt a Tömő téren, a mai Kossuth téren épülő Parlament képviselőházi üléstermébe szánták.

Munkácsy 1891 és 1893 között folyamatosan dolgozott a magyar történelem kiemelkedő pillanatának méltó megörökítésén, a fehér lovon érkező Árpád vezért és a honfoglaló magyarok népét a meghódolás gesztusát kifejező gyalogos szláv népcsoport fogadása.

A műalkotás megismerését segítette, hogy különböző méretű színes nyomatokon nagy példányszámban terjesztették, emellett parfümös dobozt is kiadtak Párizsban, amelynek fedőlapján a Honfoglalás című festmény részlete jelent meg. A doboz külső felületét a műalkotás reprodukciója mellett a két angyal által közrefogott magyar államcímer és az apostoli kettős kereszt díszítménysora fedte.

A kiállításra a rákóczifalvai Macimúzeum elszakadva megőrzött Honfoglalás című olajnyomatot adott kölcsön, amelyet Nagy László a Hatvany Lajos Múzeum gyűjteménykezelője gondos munkával tett a kiállításra alkalmas állapotba. Munkácsy Honfoglalása mellett a tárlaton megtekinthető volt Feszty Árpád (1858-1914) Magyarok bejövetele című körképének kicsinyített méretű átdolgozásának két olajnyomata.

A „Munkácsy Hatvanban” című kiállítást három hónap alatt közel tízezren tekintették meg, akik a „Munkácsy másként” című tárlat műtárgyait is érdeklődve figyelték. A két kiállításon bemutatott alkotások, a Munkácsy Mihály festmények és az eredetileg több ezer példányba készített, de sokszor 120 évet megélt másolatok sajátos párbeszédet folytattak a Hatvany Lajos Múzeumban.

Hatvan városában biztosított kulturális élmény, felejthetetlen eseményként maradt meg a látogatókban, akik betekintést nyertek Munkácsy Mihály munkássága mellett élettörténetébe, világhírig eljutó küzdelmes sorsába, képviselve ez által napjainkban is a kitartás emberi példáját.

 Millisits Máté művészettörténész

A mellékelt illusztrációk a Munkácsy Mozaik c. filmből származnak.