Magyar siker, török bosszú

Balassi Bálint kalandos, fordulatos élete filmvászonra illő történet. Politikai cselszövések, birtokperek, viharos szerelmek és versfaragás fogalmai kötődnek a nevéhez, nem utolsósorban pedig vitézi tettei is fennmaradtak a jövendő generációk számára. Egri katonáskodásának idején főlegényként száguldóival számos sikeres rajtaütésben vett részt, és a párviadalok elől sem bújt el.

Vitézi tevékenységének egyik legfontosabb forrása a Salánki Györgynek tulajdonított Historia Cladis Turcicae ad Nadudvar … (Kolozsvár, 1581) címmel kiadott históriás ének, amely többek között a híres hatvani vásárütést is elmeséli, az egyik versszakban Balassi említésével:

„Lovaggal, gyaloggal vitéz Balassa,
Házakat, pénzes boltokat törött vala,
Gyermekeket, bulyákat fogott vala,
Sok törököt nyakon kötöztet vala.”

Az Egerből indított legnagyobb szabású akciók egyike volt az 1580. április 21-i hatvani vásárütés, amelyben egyesek szerint egri, tokaji, diósgyőri és más környékbeli erősségek magyar és német katonái vettek részt. Mások szerint e napon a Báthori István kapitány vezette ónodiak Karl Rueber szatmári kapitánnyal, az egriek (magyar és német vitézek Kolonics Bertalan kapitány szolgálatában) és a szatmáriak - állítólag ötezren - nagyszabású rabló portyát szerveztek a török kézen lévő Hatvan városa ellen. Ha ez a magas létszám hiteles, akkor nemcsak a vásárt akarták szétdúlni, hanem a várat is szerették volna elfoglalni. Nehéz elhinni, hogy ilyen nagy létszámú sereg mozgása, még ha csapatonként több irányból közelített is, titokban maradt a török fürkészők előtt. A meglepetésszerű támadás során a várat nem, de a vásárt sikerült „megütniük”. A várfalak mögül kitörő törökök soraiban is nagy pusztítást vittek végbe. Ahogy az a históriás énekben is szerepel, a támadók kincsekkel gazdagon megrakva, török nőket és „fő török foglyokat" ejtettek rabul. Végvári szokás szerint a zsákmányt az Egerben tartott kótyavetyén értékesítettek.

Mai szemmel nézve talán nem tartjuk olyan dicső haditettnek Balassi (és a többiek) szerepét ebben a vállalkozásban, de a kor értékrendjében egy ilyen eredményes és gazdag zsákmányt hozó vásárütés valóban komoly haditettnek minősült. Nem véletlenül került be a históriás énekbe az esemény és annak egyik főszereplője, Balassi Bálint.

Noha a várat nem sikerült elfoglalniuk, a hatvani vásárt kifosztották. Katonai funkciója mellett Hatvan szandzsákközpont is volt, ezért a következő években jelentősen megerősítették. Mindezt a későbbi nagy véráldozattal járó ostromok is bizonyították. A hatvani bégek közül sokan már kinevezésük előtt nagy hírnévnek örvendtek addigi vitézkedésük folytán, és Hatvanból elkerülve többen is közülük a budai pasa székében kötöttek ki. A hatvani kudarc, valamint egyéb panaszos ügyek miatt Kara Üvejsz budai pasát leváltották.

A sikeres magyar rajtaütés nem maradt válasz nélkül.

1580. június 20-án a hatvani török erők, Sah Szuvar (magyar renegát, korábbi neve Sasvár) bég vezetésével Eger ellen vonultak. A várhoz közeledve maklári lakosokat ejtettek foglyul és sokakat ott helyben lefejeztek, a gyerekeket pedig magukkal hurcolták.

A portyán részt vett a Hatvanban állandó jelleggel állomásozó, többnyire délszláv elemekből álló nagyszámú martalóccsapat is. Háborús helyzetben nyílt csatában kevés harcértékkel rendelkeztek, de a rabszolga-kereskedéssel foglalkozó budai, belgrádi érdekeltek meggazdagodtak az általuk rabolt keresztény gyermekek és nők, munkaképes férfiak eladása révén. Az egri vár őrsége nem volt teljes. Török András másodkapitány nem tudta a makláriakat megmenteni. A hatvani vásárütés bosszúakciót és a budai pasa leváltását, illetve Hatvan védműveinek megerősítését generálta, az egriek pedig a maklári mészárlást július 18-án Nádudvarnál torolták meg a szolnoki bég csapatain.

Kökény Ferenc,
történész

A kép forrása: www.cultura.hu