Madarak és harangok - Válogatás Csohány Kálmán (1925-1980) grafikáiból
A „Madarak és harangok” című kiállítás válogatást nyújt Csohány Kálmán gazdag és sajátos hangvételű grafikai életművéből. A tárlat tematikus gerincét a tavasz adja: az újjászületés, a körforgás és az elmúlás egyszerre jelenlévő motívumai. A jeles napokhoz és népszokásokhoz kapcsolódó képi világban visszatérően jelennek meg a madarak és a harangok, amelyek Csohány művészetében egyszerre hordoznak spirituális, közösségi és személyes jelentéseket.
A harangok motívuma különösen gazdag jelentéstartalommal bír: a nagycsütörtöki hagyomány szerint „Rómába menő” harangok a csend, a hiány és a várakozás szimbólumai, míg a madarakként elszálló harangok a lélek szabadságát, az eltávozást és az emlékezést idézik meg. E kettősség egyszerre kapcsolódik a vallási hagyományokhoz és a 20. századi magyar vidék tapasztalatához: az elnéptelenedő falvak, az eltűnő közösségek csendes tragikumának melankolikus lenyomata.
Csohány Kálmán (1925-1980), Madarak és harangok II., 1975, tusrajz
Csohány Kálmán a 20. századi magyar grafika kiemelkedő alakja, akinek munkásságában a népi kultúra motívumkincse és a modern grafikai kifejezésmód különleges egységbe forrt össze. Finoman stilizált figurái, sűrített kompozíciói és gyakran szimbolikus jelentéshordozóvá váló alakjai a hagyomány és az egyéni látásmód közötti feszültséget jelenítik meg. Műveiben egyszerre van jelen a játékosság és a mély, sokszor lírai melankólia.
A kiállítás nemcsak egy tematikus válogatás, hanem betekintés egy olyan életműbe, amely érzékenyen reagált saját korának társadalmi és kulturális változásaira. Csohány grafikái a mindennapi élet egyszerű jeleneteit emelik át az emlékezet és a szimbólumok időtlen terébe, ahol a madarak és harangok nem csupán tárgyak vagy élőlények, hanem a múló idő, az emlékezés és az emberi közösség jelképei.
A kiállítást anyagát ifj. Csohány Kálmán és Csohány Klára válogatták.
Köszönet a Pásztói Múzeumnak a közreműködésben.
Megtekinthető: 2026.03.13.-2026.06.28. között nyitvatartási időben.
Tóth Gréta
művészettörténész-muzeológus
         
|