Egy család emlékezete - Szeretet és összetartozás

Adatok Jánok település hagyományos gazdálkodásáról és népszokásairól

Az Egy család emlékezete – Szeretet és összetartozás című kötetünk augusztus végén jelent meg, a hatvani Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény és Jánok Község közös Interreg-pályázatának (Azonosítószám: FMP-E/1901/4.1/011) segítségével. Az új kiadvány Adatok Jánok település hagyományos gazdálkodásáról és népszokásairól című fejezetét Deme Ágnes írta.

Jánok, tágabb környezetét tekintve, a Bódva-völgye néprajzi egységének részeként vizsgálandó. Bár természetföldrajzi jellege összetett, (és elnevezése az etnográfiai köztudatból is sokáig hiányzott) a Bódva-völgye önálló néprajzi kistájként kezelhető.

A jánokiak egészen a 20. század közepéig nyomásos gazdálkodást folytattak. A művelés alá vont földeken búzát, rozsot, árpát és pillangós növényeket is termesztettek. A burgonya és a kukorica az állatok takarmányozása során is szerephez jutott. A Bodolló felé nyúló határban még a 20. század közepén is kenderföldek sárgultak.

A dombos táj megfelelő művelésének elengedhetetlen feltétele volt a hatékony igaerő. A jánoki gazdaságokban főleg szarvasmarhát fogatoltak, jóval nagyobb arányban is tartották őket a lovaknál. Sertéshizlalásra és disznótorra még a 20. század második felében is, szinte minden családnál volt példa. A malacokat és a süldőket 1945 előtt rendszeresen értékesítették a szepsi vagy tornai vásárokon. A faluban a juhtartás nem volt általánosnak mondható. 1857-es adatok szerint Jánok 165 gazdaságából csak 15-ben tartottak juhokat. A gazdák saját juhaikat a saját megművelt határukban tartották, az állatokat ideiglenesen körülkerítő kosárban. A juhokat, illetve marhákat és sertéseket, pásztor irányította a kihajtások és legeltetések során. A falu juhászt, csordást és kondást rendszerint közösen fogadott.

A pásztor alakja a falu folklórjának is központi figurája volt. A betlehemezés többszereplős népi dramatikus játéka a karácsony előtti köszöntések átadására irányult, a pásztorok szent családnál tett látogatásának megjelenítésével. Szlovákia magyarlakta területén a legtöbb élő betlehemes hagyomány a Bódva-völgyéhez kötődik. A „bibliás betlehemes”-nek is nevezett felföldi játékverzió az első világháborúig Jánokon is jellemző volt. 2002 óta a falu Nemzetközi Betlehemes Fesztivál keretében eleveníti fel régi szokásait.

Szervezett formában továbbélő, a falura jellemző, kifejezetten régi hagyomány a húsvéthétfői kapueresztés is. Húsvét másnapján a 14 év feletti lányok jártak „kaput ereszteni”. Összefogódzva játszadoztak, táncoltak, az eseményt pedig a jánoki legények is figyelemmel kísérték. A szokásban a húsvéti párválasztó rítusok is felismerhetők, hiszen a szemlélődők ilyenkor döntöttek, kit szeretnénesk majd meglocsolni. Mint oly sok néphagyomány, ez a szokás is átalakult: Tudatosan alakított műsorok keretében kerül népdalkórusok, néptánccsoportok repertoárjába, hogy a jövőbe mentse múltbeli jánoki generációk folklórkincseit.

interreg.pngKapueresztés_Jánokon_Jánok_Község_Önkormányzatának_tulajdona.jpgBetlehemezés1988-ban_Jánok_Község_Önkormányzatának_tulajdona.pngvc.pngszlogen.pngerfa.png