Az előző heti, vásárokról szóló néprajzos kiállításmegnyitó (05.05.), valamint a Múzeum első 54 évét összefoglaló tanulmánykötet bemutatója (05.10.) után ismét a néprajzé volt a főszerep.
Intézményünk néprajzos munkatársa, Simon Tamás a hímzett feliratos falvédők világába kalauzolta el az Érdeklődőket. Szó esett Kovács Ákos egykori igazgató műtárgygyarapításáról, melynek során az 1970-es évek végén közel ezer darabból álló falvédő-gyűjteményt sikerült megteremteni. Sőt 1980-ban egy nagy port kavarvó kiállítás is nyílt Egerben és Hatvanban. Mindezt kiegészítve egy tanulmánykötettel: Magyarországi szöveges falvédők a 19-20. században (Hatvany Lajos Múzeum füzetei 7., 1980)
Bemutatásra került egy másik, 2011-es kiadvány is, az akkori igazgató, Bihari-Horváth László gondozásában, amely A hímzett képes-feliratos falvédő címmel újratárgyalta a témát, immáron a szocialista sallangok nélkül, valamint egy szakszerű tipológiát is felállított a falvédők témái/szövegei alapján. Utoljára 2016-ban volt egy időszaki falvédő kiállítás falaink között, azóta egy-két helyen, elvétve kerülnek elő, mint például a mostani vásáros kiállításban - oka ennek a helyhiány.
Az előadó ezen zsinórmérték alapján igyekezett a méltán országos hírű gyűjteményt bemutatni (a falvédők kialakulásának történeti előzményével együtt), egy vetítéssel egybekötve. Kezdésnek a két legnépesebb csoportról esett szó, úgymint a konyhai - étkezői témájúak, illetve a szerelmes-párválasztásos mondanivalójúak.
A gyűjtemény két különleges, valóban speciális részét képezik egyrészt a holland zsánerképeket ábrázolók, valamint a politikai témájúak (I. világháború, Trianon, revízió) - ezekből is bemutatásra került néhány.
Az előadás után kérdések nem, inkább saját történetek, visszaemlékezések hangzottak el a Közönség részéről, sőt az egyik kedves Érdeklődő maga is hozott egy falvédőt, amelyet a mai napig őriznek a családi hagytékban.
Végezetül elmondható, hogy bár "eljárt az idő" az alapvetően tömeggyártott, de mégis kézzel hímzett feliratos falvédők és azok sablon üzenetei fölött, azonban a jobb élet utáni vágy, valamint egy alapvető tartást (és esztétikai élményt) adó mérce fölött nem. Mert amikor elvész az alapvető "jó - rossz" / "követendő - elutasítandó" erkölcsisége, bármit meg lehet tenni, következmények nélkül, büntetlenül. Ez pedig megállíthatatlanul az adott közösség, társadalom válságához, majd széthullásához vezet - jelenünkben sajnos kezdenek láthatóvá válni ezek jelei.
Az eseményen készült képeket Ocsovai Zoltán készítette, köszönet érte.
Simon Tamás néprajzkutató