A "Néprajzi Múzeum napja" margójára – őrizendő érték a paraszti kultúra!
A 19. század első évtizedei után, a kibontakozó reformkor és a romantika jegyében egyre nagyobb figyelem terelődött a korábban lenézett, függő jogállású, a közéletbe bele szólni nem tudó, saját birtokkal nem rendelkező parasztság (jobbágyság) felé.
Kezdetben természetesen a romantikus, csak a szépet és jót, az idillit kiemelő és bemutató irányvonal volt az általános (folklorizmus – folklorizáció), elvétve egy-két „tudományos igényű” munka mellett (pl. Szeder Fábián: A palócokról 1819).
A győztes forradalom, a békés polgári átalakulás, majd a szabadságharc, illetve annak bukása teljesen más politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetet teremtett a Magyar Királyságban, amely az 1850-es években, illetve a ’60-as évek első felében mint betagozott tartomány szerepelt a Habsburg Birodalomban.
Az 1867-es kiegyezés, a dualizmus és a megalakuló Osztrák-Magyar Monarchia azonban más útra terelt mindent, így a tudományokat is. A korábban romantikusan kezelt parasztság élete, mindennapjai, kultúrája egyre jobban a kialakuló, szakszerűsödő tudomány érdeklődésének látószögébe került.
Ennek volt kiemelkedő állomása, hogy 151 évvel ezelőtt, 1872. Kikelet (március) 5.-én kinevezték Xantus Jánost a Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztályának őrévé.
Ezzel alapozták meg a későbbi önálló Néprajzi Múzeumot (önállóan csak 1947-ben nyílt meg!). Az emléknap alkalmából, a tavalyi 150. évfordulón adták át a Néprajzi Múzeum új épületét a Városligetben.
A parasztság kutatása, a tulajdonképpeni néprajztudomány a XX. század végére, XXI. századra eltűnni látszik, mint ahogy a célcsoport is megszűnt – elsősorban az erőszakos téeszesítéseknek és a modernizációnak „köszönhetően”.
Mindezek ellenére fontos és szükséges, hogy ismerjük (nép)hagyományunkat, elődeink életének, szokásainak egyes, ma is jól használható elemeit, amelyek Rendet és Szakralitást visz életünkbe!
Ahogyan Andrásfalvy Bertalan professzor úr megfogalmazta: „A néprajz a jövő tudománya.” – hiszen abból újra megtanulhatjuk, hogyan és miként tudunk a Természettel, a Teremtett Világgal összhangban, fenntartható módon élni.
Simon Tamás néprajzkutató
Képek forrása:
https://hu.wikipedia.org/wiki/X%C3%A1ntus_J%C3%A1nos_%28etnol%C3%B3gus%29#/media/F%C3%A1jl:X%C3%A1ntus_J%C3%A1nos_VU.jpg
https://hu.wikipedia.org/wiki/X%C3%A1ntus_J%C3%A1nos_%28etnol%C3%B3gus%29#/media/F%C3%A1jl:X%C3%A1ntus_J%C3%A1nos.jpg
https://kepmas.hu/hu/andrasfalvy-bertalan-neprajzkutato-interju-hazas-hetvege-kozosseg