Álom / Karácsony (december) 6. napján Szent Miklós püspökre emlékezünk.
A III-IV. században élt püspök messze földön híres volt szegényeket pártoló, adakozó természetéről, Istenhez elhivatott életéről, aki közel 50 évig töltötte be Myra városában a főpapi tisztséget.
Korabeli legendája szerint egy alkalommal az ablakokban hagyott, arannyal teli erszénnyel megsegített egy szegény embert, illetve annak három lányát, akik az ajándék „hozománynak” köszönhetőem már férjhez mehettek.
A 342-ben, Karácsony (december) havának 6. napján elhunyt püspök tisztelete először csak Kis-Ázsiában és Bizáncban, később a szláv ortodox területeken (napjainkban is Oroszország fő védőszentje), majd a 9. századtól Rómában, 10. századtól a német, 11.-től pedig francia és angol földön is elterjedt.
Alakja a magyar népi hagyományban is jelen volt, főképp alakoskodás formájában. Egyik változat szerint mint jóságos, adakozó, a gyerekeket jutalmazó, de szükség szerint büntető püspök, aki házról-házra jár 6-án este segédjével. Másik változata a gyerekeket, leányokat ijesztgető „láncos Miklós”, amikor is nagyobb legények járták a falut és tréfából ijesztgettek. Több helyen e kettő össze is olvadt. A maihoz hasonló alak és szokások azonban feltehetően külföldről kerültek Hazánkba, német, osztrák és cseh hatásra.
A XIX. század végéig, XX. század elejéig igen sokszínű és változatos kép élt az emberekben a Mikulásról, ami számos, különböző ábrázolásban is megnyilvánult (képeslap, üdvözlőlap, szaloncukor-doboz stb.), mint például palástjának színe: zöld, lila, piros, kék. Az egyéb kellékek, mint a süveg, pásztorbot és a szakáll viszonylag egységes képet mutatott korábban is. A piros ruha-divat az Egyesült Államokból indult egy 1885-ös képeslappal, majd a Coca-Cola 1931-es téli kampánya tette világszerte uniformizálttá a Mikulás alakját. Segítői, a hozzá kapcsolódó alakok is változtak: a korábbi angyalok, krampuszok eltünedeztek, és helyette a szánját húzó, beszélő rénszarvasok maradtak.
Lesznai Anna: Meseillusztráció - Mikulás (HLM gyűjteménye)
Szent Miklós életének, legendájának, a hozzá kapcsolódó szokásoknak ismerete és tisztelete, még ha egy fogyasztói társadalom halmozó, pazarló, értékválságos rohanásában is nyilvánul meg, mégis azt üzeni nekünk: jó érzés adni, másokat boldoggá tenni, apró figyelmességekkel szebbé tenni napjukat.
Törekedjünk és igyekezzünk ezt a mindennapokban is alkalmazni, és szebb világ fog majd bennünket körülvenni.
Felhasznált irodalom:
https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-miklos-puspok
https://mkvm.hu/a-mikulas-igazi-tortenete/
Simon Tamás néprajzkutató