Hazánk legismertebb és legkedveltebb szentje Szent Margit mellett egy másik királylány, Szent Erzsébet (1207-1231), aki nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is ismert, és a
Világegyházban is nagy szeretettel és tisztelettel emlegetik.
Szent Erzsébet kultusza a mai napig a töretlen, rengeteg magyar és idegen nyelvű tanulmány született róla, ezenfelül alakja megihlette a képzőművészeket és a zenészeket is. A késő középkor nőeszményét testesíti meg, szelídségével, jóságával, és mint Klaniczay Gábor rámutat a tanulmányában, a maga korában az erős asszony dicsérő címet érdemelte ki. A kifejezés a Bibliából származik. Sík Sándor írja, hogy Szent Erzsébet azért is lehet mindig követendő példa, mert szeretete nem csak szűk környezetre árad, hanem mindenkire, akinek csak szüksége van rá. Egyetemes szeretetről beszélhetünk, aminek a megnyilvánulásait Szent Erzsébet környezetében nem mindenki nézte jó szemmel.Erzsébet viselkedésével bírálta a körülötte lévőket, hiszen a kincstár kimerüléséig tobzódtak, de a szűkölködőktől sajnáltak a javaikat.
Szent Erzsébet oltár a bártfai templomban Erzsébet életének jeleneteivel, ismeretlen szerző (1480-90) (forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kassai_Erzs%C3%A9bet-legenda_mestere )
Természetesen szeretettel viseltetett szűk környezet iránt. Házassága a korban szokásos előre elrendezett házasság volt ugyan, de férjével, IV.lajos türingiai tartománygróffal (1200-1227) nagy szerelemben éltek, egészen Lajos haláláig. Férje egyben társa is volt, és noha a környezet ellenezte Erzsébet jótékonysági törekvéseit, és hitvesét is ellen akarták fordítani, ő mégis támogatta feleségét, és nemcsak megértette, hanem támogatta is tevékenységét. Mint hitves, szintén példaképként jelenik meg az utókor számára. A gyermekeik számán a kutatók vitatkoznak, valószínűsíthető, hogy három gyermekük született. Édesanyjuk őket is féltő szeretettel nevelte, és a legenda szerint, amikor Erzsébetet férje halála után a legkeményebb télben elűzték, magával vitte gyermekeit is, és fonásból tartotta fenn magát a gyerekeket is. Ezen a magyar küldöttség – érthető módon - nagyon elcsodálkozott s felháborodott.
A gyermeket váró Erzsébet ráilleszti férje ruhájára a keresztet (a Szentlélek-kórház Erzsébet ciklusa)
(forrás: https://szaboferi.hu/szterzs/szenterzsebet.html)
Az a fajta szegénység és az egyszerűség, valamint jótékonykodás, amit nemcsak özvegyként, hanem boldog feleségként, nemesasszonyként is magára vállalt, ferences eredetű gondolat. Szent Ferenc köpönyeget küldött neki, amit Szent Erzsébet nagyon nagy megtiszteltetésnek vett, és őszinte örömmel töltötte el. A legendából ismerjük a betegekhez való hozzáállását. Mindegyikben a szenvedő Krisztust látta, és különös törődéssel fordult a legkitaszítottabbak felé. A harmadrendbe lépett, és egész élete során igyekezett minél elmélyültebben követni a ferences lelkiséget. Példája nyomán külön apácarend is alakult. Hazánkban napjainkban is működő apácarend viseli a nevét, ők a Szent Erzsébetről Nevezett Betegápoló Nővérek, más néven az Erzsébetapácák. Hatvanban is van a nevéhez köthető intézmény, a Szent Erzsébet Idősek Otthona.
Józsa Judit: Árpád-házi Szent Erzsébet
Szent Erzsébet élete tragikusan fiatalon, sok szenvedés után ért véget, és egyéni sorsa sem volt könnyű. Anyja az a Gertrúd királyné (1185-1213), aki a Bánk bánban is megjelenik. Bánk bán a magyar irodalom talán legtragikusabb hőse. Reményik Sándor továbbgondolja az ő alakját, és Bánk bán utolsó monológja című költeményében Bánk bán gyengéd szeretettel szólítja meg a távolba szakadt királylányt, aki –őszerinte – ha itthon maradt volna, akkor nem következik be a tragédia. Alakját nem csak irodalmi alkotások, hanem zeneművek is őrzik. Erkel Ferenc Erzsébet címmel írt zeneművet, és Wagner: Tannhäuser című operájában is az ő alakja tűnik fel. Napjainkban is megihlette a zenészeket és az írókat, ennek bizonyítéka Az ég tartja a földet című musical, ami Zsuffa Tünde azonos c. regényéből Lezsák Sándor dramatizálásában Szikora Róbert zenéjével készült. A tudományos igényű, világi kutatás már a múlt század első évtizedeiben felfedezte az ő alakját, csakúgy, mint napjaink teológiája. Láthatjuk, hogy élete nemcsak ihletforrás a mindenkori művészetek számára, hiszen a képzőművészet, az építészet, a zene és az irodalom is felfedezte az ő alakját, hanem napjainkban is elgondolkodtatóak az ő erényei, életszentsége.
Benei Fédra
Források:
Falvay Dávid: Árpád-házi Szent Erzsébet 14. századi olasz nyelvű legendája
http://www.insegnanet.elte.hu/articoli/arpad-hazi_szent_erzsebet.htm
Hajabáts Mária: Árpádházi Szent Erzsébet hagyománya a német irodalomban
http://real -eod.mtak.hu/9117/1/MTA_MinervaKonyvtar_1938_1_001138767.pdf
Klaniczay Gábor: A nők szentsége a késői középkorban- Szent Erzsébet mint modell
file:///C:/Users/Vend%C3%A9g1/Downloads_epkores.
pdf