Balassi Bálint 1554. október 20-án született Zólyomban. Hatvanhoz is kötődik az 1581. április 21-én történt vásárütés kapcsán, amelyről Kökény Ferenc történész írt részletesen. A költő születésnapja alkalmából tekintjük át a vitézi témájú verseit.

Balassi Bálint az első ismert nevű, magyar nyelvű költő, aki rend kívül jó szellemi alapokat kapott nevelője, Bornemisza Péter által. Költészetéből rendkívül viharos életút, felfokozott szenvedélyesség rajzolódik ki. Sajnálatosan rövid életében rengeteg hányattatáson ment keresztül. Azt, hogy ebben mennyire játszott szerepet személyisége, a szakirodalom részletesen vizsgálja, csakúgy, mint verseinek szerkesztési elvét, értékrendszerét. A vitézi versekként számon tartott versek általában dicsérő énekek, de mint Ötvös Péter is írja, nem a konkrét harc jelenik meg bennük. Ennek bizonyítéka a Balassi korára már elavult fegyverzet és harcmodor leírása, anélkül, hogy a korabeli fegyvernemeket és stratégiai találmányokat megjelenítené. Ez a jelenség két okból táplálkozhat: az egyik a múltban való megragadás, a másik a múlt idealizálása, az adott kor jelenségeinek örök érvényűvé tétele. Mindét álláspontot lehet vitatni és védeni. Mivel a költő mára már klasszikussá vált, értékei tiszteletre méltóak.

Fegyverek a 16-17. századból

(forrás: Dr. Szendrei János: A XVI. és XVII. század hadtörténelmi emlékei)

 

Vitézi énekei legismertebb darabja az Egy katonaének, amelynek egy részét Rimay János szinte teljesen szó szerint átvette. A vers, mint a középiskolákban is tanítják, három pillérű. A szerkezetet külön lehet vizsgálni. A költeményben a vitézi élet, mint a legjobb életminőség jelenik meg. Balassi dicséri ezt az életmódot, ugyanakkor már–már naturálisan írja le a vitézi lét árnyoldalait. A központi helyen lévő második pillérben mutatkozik meg legjobban a vers értékrendszere: egyfelől a vitézi lét érték, de van ennél magasabb, ezen túlmutató érték: a jó hírnév és a tisztesség.

Rimay János (1570-1631)

(forrás: https://www.magyarulbabelben.net/works/all-fr/Rimay_J%C3%A1nos-1570/biography)

Szintén dicsérő ének az Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje kezdetű költemény, amiműfaját tekintve tavaszi dal. A megszemélyesített Pünkösdhöz szól, de a szép tavaszi képek leírása után az ötödik versszakban áttér a vitézekre. A tevékenységek életképszerűek, alapvetően pozitívak, de itt is megjelennek borúsabb képek, és érezzük, hogy a természet pünkösdi szépségére való rácsodálkozás csak pillanatnyi felüdülés a véres harcok közepette. A záró strófa Isten dicséretére és egymás szeretetére szólít fel. A természeti értékek mellett megjelenik Isten, mint minden jó adója, és a szeretet.

A Széllyel tündökleni nem ládd-é ez földet kezdetű, tizenkettedik darab szintén a tavaszt jeleníti meg. Abban az értelemben, mint a 61. darab, nem vitézi ének, de itt is megjelenik a katonalét, amennyiben vitéz társát szólítja meg. A természeti szépség, mint érték mellett megjelenik a szerelem is, ami alapvetően pozitív érzés kellene, hogy legyen. Sajnos Balassi Bálint nagyon sokat küszködött szerelem miatt, de itt ez az érzés, mint érték, és nem mint keserűségforrás jelenik meg. Az előző darabhoz hasonlóan itt is a pillanatot, a pillanatnyi örömeket ragadja meg, amiket Isten ad az embernek.

Óh, én édes hazám, te jó Magyarország a Balassa-kódexben

(forrás: https://mek.oszk.hu/01800/01885/html/index684.html)

Az Óh, én édes hazám, te jó Magyarország költemény búcsúvers, egy végsőkig elkeseredett ember szólal meg benne. Ami a verset olvasva rögtön szembetűnik, az, hogy a vitézektől és a vitézi élethez tartozó dolgoktól, mint életének legfőbb értékeitől, részletes felsorolásban egész hosszan búcsúzik. A hazát viszont, mint Isten után mindenek felett álló értéket rögtön az az első versszak első sorában szólítja meg. A töredékben fennmaradt strófában a szerelmes ellenséghez szól, de ettől függetlenül a hölgyeknek boldog szerelmet kíván. Végső elkeseredettségét mutatja, hogy verseit, amit az utókor hatalmas értéknek tekint, meg akarja semmisíteni. Ez szerencsére nem történt meg, így a költemények által napjainkban is elgondolkodhatunk a korabeli értékek napjainkban való továbbéléséről.

Benei Fédra

 

Felhazsnált irodalom:
1.Kökény Ferenc: Magyar siker, török bosszú
http://hatvanymuzeum.net/index.php/hirek-rendezvenyek/564-magyar-siker-torok-bosszu
2. Gerézdi Rabán: Janus Pannoniustól Balassi Bálintig
https://mek.oszk.hu/07300/07331/07331.pdf
3. Ötvös Péter: Az éles szablyáknak örvendeznek méltán
http://acta.bibl.u-szeged.hu/5491/1/belvedere_kk_016_057-064.pdf
4.. Ötvös Péter: Régi dicsőséghez dolgokot veti
http://www.iti.mta.hu/Szorenyi60/Otvos.pdf

Balassi Bálint versei az alábbi linken olvashatók: https://mek.oszk.hu/00600/00609/00609.htm