A „Császári porcelánok, királyi kerámiák” című kiállításunk kapcsán Benei Fédra kolléganőnk a virágirodalom művei között bolyongva olyan válogatást állított össze, melynek kifejezetten porcelánokkal foglalkozó vagy porcelánokat leíró versek, prózai mű-részletek képezik az alapját. Új sorozatunkban e válogatásból fogunk hétről-hétre közölni 1-1 darabot.
Sokak körében ismert és kedvelt mű T.S. Eliot (1888-1965) Macskák könyve című verseskötete, amelyben helyet kapott Vásottkarom és Enyvestalp vers-története. Számunkra most ez jelentős, hiszen bár a vers a két bajkeverő macskát állítja középpontba, a tetőpontot mégis egy Ming-kori porcelán eltörése hozza el. A költeményt ráadásul a Hatvanhoz több szállal is kapcsolódó Tandori Dezső (1939-2019, többek közt versillusztrációiból a 80-as években nyílt kiállítás a Hatvany Lajos Múzeumban) ültette át magyar nyelvre.
T.S. Eliot
Vásottkarom és Enyvestalp
Vásottkarom és Enyvestalp hírhedt macskapárnak
számított.
Jó névnek örültek, mint vándorszínészek, - zenészek
s kötéltáncosok,
Színeváltó clownok s akrobaták. A Viktória Parkban
ütöttek tanyát -
De ez csak főhadiszállás volt, míg csavarogtak a
városon át.
Ismerték őket a kertvárosban, a Launceston téren s
s Kensingtonon -
Mondom, akkora volt a hírnevük, hogy egy
macskapárt ez már szinte nyom.
Ha alagsori ablak tárva meredt,
S csatatérre hasonlított a terep,
Vagy foghíjas lett fönn a tető,
S beszivárgott résein át az eső,
Ha kihúzva találtál bármi fiókot,
Vagy téli pulóvered elkutyulódott,
Ha az egyik lány éppen megvacsorázott,
s öltözvén, gyöngynyaklánca hiányzott:
Így szólt a család: "A bitangja, a macska!
Vásottkarom volt - vagy Enyvestalp!" S a dolgot
többnyire ennyibe hagyta.
Vásottkarom és Enyvestalp csuda könnyedséggel
el-elcsevegett:
De macska-betörőként is feltört, élmény-szám tört
fel üzleteket.
A Viktória Park sűrűjén laktak, nem volt állandó
munkahelyük.
Szívesen eldumcsiztak a rendőrrel, s oly jópofa-mód,
hogy - az is velük.
Ha leült a család a vasárnap-ebédhez,
Melyről nem bánja, de: várja, kövér lesz
(Argentin marhaszelet s a köret..!)
Ám nézd, a szakács jön s megtöretett
Hangon szól:" Attól félek, ezúttal
Holnap délig várni kell a koszttal!
Eltűnt a sütőből a hús, így e': hoppsza!"
Így szól a család:" A bitangja, a macska!
Vásottkarom volt - vagy Enyvestalp!" S a dolgot
többnyire ennyibe hagyja.
Vásottkarom és Enyvestalp csuda szép összhangban
működött.
Hol az időjárást, hol véletlent gyanítottad a történtek
mögött.
Hurrikánként süvítettek a házon át, s az esküd rá
nem lesz-e hamis,
Hogy: Vásottkarom volt...vagy Enyvestalp...ki
tagadhatná, hogy ez is, meg az is!
S ha veszett robajoktól reng az ebédlő,
Vagy az éléskamrát tűzdeli ménkő,
Vagy a könyvtárból pendül fel, a Ming-
Kori váza repedvén, gyöngyszavú ping! -
Így szól a család:" Melyik itt - melyikük?
Vásottkarom volt! És Enyvestalp!" - És nincs és
nincs, aki bírna vélük!
