2021. április 24-től kezdve a szomszédos Ukrajna stratégiai jelentősséggel bíró településein gyakran megszólalnak a szirénák, légitámadás miatt. Az elmúlt évtizedekben senki sem gondolta, hogy határainkhoz közel harcok fognak dúlni. A 1999-ben néhány hónapon keresztül a NATO Jugoszláviát bombázta, most az orosz haderő Ukrajnát támadja. Vannak ugyan precíziós bombák, cirkálórakéták, ennek ellenére az infrastruktúrát ért találatoknak polgári áldozatai is vannak. Nem csak a fronton elesetteket, hanem a civil áldozatokat is gyászolják támadást elszenvedő települések lakói.
A második világháborúban hadszíntérré vált Magyarország városainak egy része is megtapasztalta, amit Rotterdam, Varsó, Drezda, London és még sok település szerte Európában.
1944. március 19-e után a szövetségesek légierejének célpontjává vált Magyarország. Elsősorban az ország ipari, mezőgazdasági és közlekedési csomópontjait támadták. A jelenlegi határokon belül 3122 települése közül 1024-et ért kisebb-nagyobb bombatámadás. Köztük volt Hatvan is, mint nagy vasúti csomópont, rendező pályaudvarral.
117 bombázót 30 vadászrepülő kísért. Több mint 1500 robbanó bombát és gyújtóbombát dobtak le folyamatos tűz alatt tartva a területet. A légitámadás elsősorban a vasúti pályaudvar ellen irányult, viszont ezen kívül, több száz – főként a környéken lévő – lakóházat érintett. A támadó gépek nem ütköztek ellenállásba, a polgári lakosság pedig nem számított a veszélyre.
A légitámadás során több száz ember vesztette életét, sokan a vasútállomás melletti óvóhelyeken lelték halálukat, mivel azok is bombatalálatot kaptak. A vasútállomás épülete, a rendező-pályaudvar és a vágányhálózat szinte teljes egészében megsemmisült. Ezeken kívül sok lakóház is végzetes találatot és több száz megrongálódott. A halottak száma 165 fő volt, a halotti anyakönyvi kivonatok tanulsága szerint, de sajnos ennél jóval több volt. Sokan átutazóban voltak, többen a MÁV-alkalmazottak közül is meghaltak. Később készült jelentések szerint 300-400, sőt 600 feletti lehetett az áldozatok száma. Az áldozatok földi maradványait 1944. szeptember 23-án helyezték örök nyugalomba a hatvani római katolikus temetőben.
Kökény Ferenc
történész