Szent Ágoston Vallomások című művéről
Szent Ágoston (Kr.u. 354-430) Vallomások című műve az egyik legszélesebb körben ismert filozófiai mű, amelynek irodalomtörténeti hatása is számottevő.
A Kr. u. 397 és 398 között keletkezett szöveg nem előzmények nélkül való, hiszen, mint Peter Brown utal rá, több napló is ismert volt a korabeli Afrikában, így pl. Szent Perpetua börtönnaplója. A kutató szerint a fő motívumok – vándorlás, kísértés, mulandóság, igazságkeresés – alapanyagul szolgálnak az önéletírásnak.
A Vallomások mégis több mint puszta önéletírás. Végig Istenhez szól, Istent keresi, és bizalmasan elmond Neki mindent, feltárja a múltat, és a későbbiekben sokat kutatott filozófiai kérdéseken elmélkedik. A művön végighúzódik a nyugtalanság és a bűnbánat.
Szent Ágoston művében az addigi egész életét elemzi. Őszintén feltárja a gyermekkor bűneit, azt, hogy a manicheusok tanításainak hitt, leírja keresztelkedésének, papságának történetét. Részletesen, aprólékosan elemzi önmagát. Tudja jól, hogy Isten mindent tud, mégis szükségét érzi, hogy mindent elmondjon, bevalljon Neki.
A Vallomások mai szemmel nézve is fontos, elgondolkodtató dolgokat tárgyal, így pl. a gyermekek tanuláshoz való viszonyát, illetve a felnőtt gyermekekhez való hozzáállását. Pedagógiatörténeti kutatások és órák tárgyát képezi a gyermekkorhoz és a tanuláshoz való viszony tárgyalása. Különösen érdekes ez abból a szempontból, hogy a felnőttek hogyan viszonyulnak a gyermekekhez, mit várnak el tőlük a tanulás során. A Vallomásokban a szerző elmélkedik az emlékezőtehetségről. Az emlékezetet és a tanulási folyamatot ma már a kognitív pszichológia vizsgálja.
Az erkölcsiségnek kiemelkedő szerep jut a műben. Szent Ágoston nem szorítkozik arra, hogy a saját bűneit elemzi, hanem azon is elgondolkodik, hogy az adottságot, tehetséget jóra kell használni. Elemzi a bűn fogalmát, eredőjét, és arra jut, hogy a bűn gyökere a szabad akarat Istentől való elfordulása. Az erkölcs alapja Szent Ágoston szerint Isten törvénye. Természetes, hogy az ember a boldogságot keresi, és a szerző arra jut, hogy Isten a boldogság, a nyugtalan emberi szív Istenhez tér, benne talál megnyugvást. Ehhez viszont alázat kell, és kicsinységünk tudata.
Sandro Botticeli (1445-1510): Szent Ágoston
(forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hipp%C3%B3i_Szent_%C3%81goston#)
Nagyon fontos része a Vallomásoknak az idő fogalmának vizsgálata. Ez az egyik legnagyobb „karriert” befutott gondolata a műnek, hiszen egészen napjainkig vizsgálják az idő fogalmát filozófusok és fizikusok. A másik fontos gondolat, hogy Isten a legfőbb szépség. Esztétikai művek sokasága hivatkozik erre a gondolatra.
A Vallomásoknak azonban nem kizárólag gondolattörténeti, hanem irodalomtörténeti hatása is felbecsülhetetlen. A magyar irodalomban kimutatható a hatása a vallomásirodalomra (Árva Bethlen Kata, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc), valamint az időfelfogás és az Istenhez való viszony végighúzódik Babits Mihály: Jónás könyve című művén.
Az imára – és a családi életre is nagy hatással van a mű, hiszen Szent Ágoston édesanyja, Szent Mónika (Kr.u.331-387) nagyon sokat imádkozott fiáért. Szent Mónika az édesanyák védőszentje, minden katolikus templomban található Szent Mónika imacsoport.
Ary Scheffer (1795 - 1858) : Szent Ágoston és Szent Mónika
Láthatjuk tehát, hogy Szent Ágoston Vallomások című műve nem pusztán csak a filozófiával foglalkozók számára bír mondanivalóval, hanem napjainkig jelentős hatása van, hiszen most is sokan vannak keresők, nyugtalan szívűek, Isten után vágyakozók.
Benei Fédra
Források:
1.Peter Brown: Szent Ágoston élete. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. Fordította: Sághy Marianne
2. Szent Ágoston: Vallomások. Szent István Társulat év nélkül. Fordította: Dr. Vass István