„Istenem, én nagyon szeretlek”
József Attila kötődése a Hatvany családhoz közismert tény, de költészetének egyes szegmensei nem annyira vannak jelen a köztudatban, noha akár érettségi tételként is szerepelhet a költő istenkeresése.
Sík Sándor szerint, aki jól ismerte József Attilát, a költő Isten-élménye rokon Adyéval, hiszen egyéni és sokrétű, de különbözik is tőle, határozott, egyértelmű, nem Ady „éjszakai Istene”, nem babonás vagy misztikus. Ez az Isten erősen antropomorf Isten, anélkül, hogy a róla szóló versek blaszfémikusak (istenkáromlók) lennének.
Erre jó példa az Isten című, „Hogyha golyóznak a gyerekek” kezdetű vers. Scheiber Sándor kimutatta, hogy többféle kulturális hatás érvényesül a műben: egy bolgár legenda, keleti és héber hatások csakúgy, mint a gnosztikus elemeket tartalmazó Tamás-féle Paidika, ami Jézus gyermekkorát írja le.
Hogyha golyóznak a gyerekek című vers illusztrációja (forrás: https://erhangja.ro/mozaik/isten/)
József Attila hatalmas olvasottságát nem csak ez a költemény mutatja, hanem az is, hogy műveiben egyértelműen kimutatható Szenci Molnár Albert zsoltárfordításainak hatása. József Attila zsoltárhatásokat tükröző műveiben bizalom jelenik meg a mindenről és mindenkiről gondoskodó Istenben, ugyanakkor Melczer Tibor szerint a zsoltárok Isten-hiányt is tükröznek. József Attila egyik legfontosabb műfordítása Luther: Erős vár a mi Istenünk kezdetű műve. A református hatás az édesanya felekezete és az öcsödi iskola révén került be a költő lelki életébe. Utolsó verseiben is tükröződnek a zsoltárok hatásai: A Bukj föl az árból című verse a XLII., a Nem emel föl kezdetű műve pedig a CXLII. zsoltár hatásait tükrözi. Leginkább ismert zsoltárverse a Csöndes estéli zsoltár című, fiatalkori verse, amelyben éppoly közvetlenül szólítja meg a Teremtőt, mint az Istenem című költeményben. Utóbbiban a Jóisten mintegy apaként jelenik meg, de mindenesetre olyan lényként, akivel mindent meg lehet osztani, aki mindig meghallgatja a Hozzá fordulót.
Több kutató is vizsgálta József Attila istenes költészetét abból a szempontból, hogy a költő istenkeresésében mennyire játszik szerepet a szülőhiány, inkább az anya vagy az apa hiánya vagy a kettő egyenlő mértékben játszik szerepet?
József Attila szülei
Beney Zsuzsa szerint az érett korszak egyik jellemzője, hogy védő, óvó szerető hatalomként mutatkozik meg Isten, és szülő-imágóban testesül meg. Ugyanakkor egy rendkívül összetett, ártatlanság –bűn – büntetés hármasság is megfigyelhető ezekben a versekben. A Nem emel föl költemény Istenhez való vágyódása anélkül is megrendítő, hogy tudnánk, hogy egy súlyosan beteg, rendkívül nehéz sorsú ember írta, akinek életének meghatározó élménye sajnos a szeretethiány volt .
Sajnos József Attilát mély vallásossága, Istenben való hite sem mentette meg attól, hogy végzetes tettét elkövesse. Ugyanakkor senki jóérzésű ember el nem ítélheti őt érte, mint ahogy nem ítéli el sem Sík Sándor, sem Tomka Ferenc.
Benei Fédra
Források:
Beney Zsuzsa: Hogy valljalak, tagadjalak- József Attila két késői versének Isten-képe. In: Föl a szívvel… Az istenkereső József Attila 223-245.old. Szerk.: Sárközy Péter.
József Attila: Fogadj fiadnak. Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest é. n.
Melczer Tibor: „Mindenkor idejük van a zsoltároknak” Szenci Molnár Albert és József Attila. In: Föl a szívvel… Az istenkereső József Attila 169-189.old. Szerk.: Sárközy Péter
Sík Sándor: József Attila Isten-élménye. In: Föl a szívvel… Az istenkereső József Attila 123-145.old. Szerk.: Sárközy Péter
Tomka Ferenc: Istenkeresés a magyar irodalomban. Szent István Társulat 2014. http://tomkaferenc.hu/wp-content/uploads/2015/07/Istenkeres%C3%A9s-a-magyar-irodalomban.pdf Letöltve: 2022. 04. 06.