Halál és feltámadás Pilinszky János költészetének egyes darabjaiban

Pilinszky János költészete a költő mély katolicizmusából táplálkozik, épp ezért s természetes, hogy foglalkozik a halál és a feltámadás témájával. A magyar irodalomban nem egyedülálló a költészetnek ez a témája, hiszen már a régi magyar kor irodalma is ír róla, mégpedig erősen vallási jelleggel.

Pilinszky2

Pilinszky János

(forrás: https://mandiner.hu/cikk/20210609_aki_mert_es_tudott_szeretni)

 

Pilinszky János írásaiban a halál és a feltámadás gondolatához szorosan hozzátartozik a szenvedés gondolata. A szenvedés nem csak a háborús korszak borzalmaira értendő, amiben az egyes ember és az egész világ szenved, hanem egyáltalán a szenvedést, mint az emberi léthez szorosan hozzátartozó érzést írja le. Mint vallásos költő hozzáköti a krisztusi szenvedéshez, de nem feltétlen mossa vele egybe, ugyanakkor részvéttel szemléli a szenvedőket. A szenvedést és az igazságtalanságot, valamint az ártatlan ember szenvedését szinte mindig egybefüggően ábrázolja. Simone Weil hatását mindenképpen érdemes lenne vizsgálni ebben a kontextusban. Azt, hogy Pilinszky János misztikus költő vagy sem, tanulmányomban terjedelmi okok miatt nem vizsgálnám.

Kontra Attila hivatkozik Francois Varillon egyik megállapításra, mely szerint kétféle halállal halunk meg: elviselt és önként vállalt halállal. A filozófus szerint mindannyiunk életében van áldozat, ami a feltámadás alapját jelenti. Szintén Kontra Atilla utal Szávai Dorottyára, aki szerint a csönd, ami nagyon erőteljesen jelen van Pilinszky költészetében, teológiai rétegezettségű. „A csönd egyfelől a kontempláció, az imát megelőző kiüresedés csöndje, másfelől a kimondhatatlan, a szakrális csöndje, harmadrészt Isten hallgatásának, másképp az ember Istentől való elhagyatottságának csöndje.”

Az elhagyatottság csöndjét szokták a lélek sötét éjszakájának nevezni, amit több nagy szent is átélt. A Késő kegyelem című versben ez a kétségbeesés, fogódzó nélküliség mutatkozik meg. Az egzisztenciális magárahagyatottság legerőteljesebb képe az anya nélküli árvaság, ami a költő több versében is megjelenik. A kegyelmet kapó elítélt már elkészült a halálra. A kegyelem váratlan, felkészületlen érte, kiüresedett lelkiállapotban. Ennek ellenére a vers nem pozitív végkicsengésű, hiszen a magárahagyottság és a pusztuló világ képe jelenik meg.

A világtól való elidegenedettség és a testi pusztulás szorosan összefügg a Kihűlt világ című alkotásban. Naturalisztikus kép ábrázolja a világban létet, ami a test kényszere a költő szerint. A halál és az emberi lét kölcsönösen összefügg egymással, egymásból táplálkoznak. „ A mindörökre ismeretlen végül is így lesz otthonos” paradoxonnal és egy szép természeti képpel sem megnyugtató a vers végkifejlete, hiszen a reményként megjelenő csillagok is csak ócskavasak. A föltámadás itt még nincs jelen, szemben a Piéta verssel.

A Piéta című költemény zárósorai: ”Időtlen gyásszá csupaszodtál/ S ő harmadnap föltámadott” Pilinszky azt a gondolatát idézik, mely szerint Mária gyászában mintegy átadta életerejét halott fiának. Ez teológiailag nem így van, de a föltámadás mindenképp megtörtént.

Pilinszky Harmadnapon c. versének illusztrációja

(Készítette: Nágel Kornél, forrás: https://nagel.hu/pilinszky-janos?p=2)

 

A halál és a föltámadás, valamint a szenvedés  teológiailag szorosan összefügg. Mint Jelenits István írja, a Ravensbrücki passió és a Harmadnapon versek egymás nélkül nem értelmezhetők, hiszen maga a költő is egymás után szavalta őket. A haláltábor borzalmait idézi mindkét költemény, és a címadás egyértelműen bibliai. A Ravensbrücki passióban a kiáltás hiánya mutatja, hogy a történet emberi síkon mozog. Mint Jelenits István utal rá, Krisztus kiáltott a kereszten, ami ellentmond a biológiai folyamatoknak, hiszen a keresztre feszítettek elcsendesedve haltak meg. A Harmadnapon latin zárszavai a szentmise és a Biblia szavait idézik, ezzel felerősítve az ártatlan szenvedő feltámadásának tényét, összefonva a földi és isteni síkot, és igazságot is szolgáltat. Mint Hankovszky Tamás utal rá, Isten a világban immanencia is

„De azok számára, akiknek egész lelkét átjárta sebük, legtöbb és mindenek előtt való, hogy szomjukat csillapítsuk, megitatva őket a tökéletesen tiszta jóból.” /Simone Weil/.

A Halálod és halálom már a békesség verse. A vers oximoronjai ellenére a keretes szerkezet mondatai vigaszt, nyugalmat sugallnak, a Többi kegyelem költemény a legfontosabb egzisztenciális kérdést teszi föl: „Hogy halok meg? Milyen lesz pusztulásom?” A lírai én tudja, hogy a testet pusztulás várja, de működik az isteni kegyelem. Hankovkszy Tamás szerint a költő a paradicsomi állapotot kívánja visszaállítani. Ez azonban a földi létben szinte lehetetlen, ezt a vágyott állapotot csak a halál után érhetjük el.

A Marhabélyeg címadása, csakúgy, mint a kezdősorok, negativitást sugall. A bűntudat ellenére a halál, mint pozitívum jelenik meg. A bűntudatot feloldja az a gondolat, hogy a lírai én mindig Isten útját követte. A Bár színem fekete címadása az Énekek éneke női beszélőjére utal, aki eljött meghallgatni Salamon király Istentől eredő bölcsességét, így méltó lesz az üdvösségre, sőt, az Evangélium szerint ő maga is elítéli Krisztus kortársait, akik nem ismerték föl a Megváltót.

Pilinszky költészetének egésze pozitív végkicsengésű: „És mégis, mégis szakadatlanúl/szemközt a leáldozó nappal/mindaz, mi elmúlt, halhatatlan.”

A halált felülírja a megbékélés és az a tudat, hogy működik az isteni kegyelem, van feltámadás, az elveszett, Istentől eltávolodott, bűnbánó embert visszafogadja az „ősi rend”. A halállal való szembenézés ily módon nem a kétségbeesést hozza, hanem a reményt és azt a gondolatot, hogy halálunk után a kegyelem révén Isten közelébe kerülünk, ahol már nincs többé szenvedés és gyász.

Benei Fédra

 

Források:

Csibra István: Pilinszky János „tanatológiai esztétikája” https://irodalmijelen.hu/2021-nov-21-1619/pilinszky-janos-tanatologiai-esztetikaja, letöltve: 2022. március 18.

Hankovszky Tamás: A valóság visszahódítása Pilinszky János evangéliumi esztétikájának egyik alapfogalmáról http://hankovszky.tamas.btk.ppke.hu/pb/valo.pdf, letöltve: 2022. március 20.

Jelenits István: Pilinszky evangéliumi esztétikája https://medk.lutheran.hu/files/diakonia_1992.pdf, letöltve: 2022. március 25.

Kontra Attila: „ S ő harmadnap föltámadott” A feltámadás hite Pilinszky János publicisztikájában http://www.forrasfolyoirat.hu/upload/articles/2689/kontra.pdf, letöltve: 2022. március 26.

Pilinszky János összes versei. Osiris Kiadó 2004. Budapest

Simone Weil: Ami személyes és ami szent (Pilinszky János fordításában) https://litera.hu/irodalom/elso-kozles/a-het-prozaja-simone-weil-ami-szemelyes-es-ami-szent.html, letöltve: 2022. március 25.