A Hatvany Lajos Múzeum "Harangok üzenete" című kiállításának több tablóján is látható monoki Kossuth-harang fényképe.
A tegnapi nap, március 20-án volt Kossuth Lajos - akit tisztelői a "Magyarok Mózesének" neveztek - halának a 128. évfordulója.
A nagy magyar hazafi, a száműzetés hosszú, fájdalmas éveinek befejező szakaszát az itáliai Torino városában töltötte. A földi élete és az észak-olaszországi tartomány központjában fejeződött be. Torino belvárosában, a Via dei Mille 22. szám alatti ház első emeletén lévő lakásban hunyt el. Kossuth Lajos ebbe az épületbe az 1880-as évek első felében költözött.
A torinói ház, ahol Kossuth Lajos meghalt
A Kossuth-kultusz emlékeivel, nemcsak a Kárpát-medencében, hanem az Európán kívüli földrészeken is találkozhatunk. A kultusz fontos, de a nagyközönségtől elzárt emlékére, a monoki Kossuth-harangra hívja fel a figyelmet a Hatvany Lajos Múzeum "Harangok üzenete" című kiállítása.
A monoki Kossuth-harang
"Zemplén vármegye Abaújjal határos délnyugati szélén fekvő Monok nagyközséget világhírre emelte az a tény, hogy 1802. szeptember 19-én itt született a magyar szabadságeszme egyik legdicsőbb apostola, Kossuth Lajos. Ezért nevezik magyar Betlehemnek is."
Ezekkel a szavakkal kezdi dr. Hegyaljai Kiss Géza (1893–1966) monoki, majd bőcsi református lelkipásztor a „Monok története” című könyvét. Kossuth Lajos (1802-1894) Monokon, evangélikus családban született és a hagyomány szerint a településhez legközelebb eső templomban, Tállyán keresztelték meg. Az anyakönyv megsemmisülése miatt a keresztelőről nem maradt fenn írásos dokumentum, de ennek ellenére a tállyai templom az evangélikus Kossuth-kultusz központi helyévé vált. A reformátusok Kossuth-kultusza nem köthető egyetlen központi épülethez, mert több kálvinista templomban találunk Kossuth Lajoshoz köthető emlékeket. A debreceni Nagytemplomban ereklyeként őrzik a kormányzó 1849-ben használt székét, a dabasi templomban az 1883-ban édesapja sírjára küldött koszorúja látható. Szintén egy koszorút őriznek a bánffyhunyadi református templomban, amellyel részt vettek a szabadságharc vezetőjének 1894. április 1-jén rendezett budapesti temetésén.
A felsoroltak mellett, a reformátusok Kossuth-kultuszának fontos emléke a monoki templom tornyában függő Kossuth-harang, amely a politikus halálának harmincadik évfordulójára készült. Az öntvény Hegyaljai Kiss Géza monoki szolgálati idejében készült. A lelkész 1920-as és 30-as években a reformátusok körében élő Kossuth-kultusznak kiemelkedő ápolója volt, aki Árva Bethlen Katától Lorántffy Zsuzsán át Kossuth Lajosig a magyar protestantizmus számos kiemelkedő alakjának az életét megírta. A református templom Kossuth-harangjának művelődéstörténeti értékét növeli, hogy azon a kormányzó portréja is megtalálható. Az 55,5 cm alsó átmérővel rendelkező öntvény felirata a Máté evangéliumából vett bibliai idézetet tartalmaz:
” ÚGY FÉNYLJÉK A TI VILÁGOSSÁGOTOK AZ EMBEREK ELŐTT, HOGY LÁSSÁK A TI JÓ CSELEKEDETEITEKET ÉS DICSŐITSÉK A TI MENNYEI ATYÁTOKAT”.
valamint a következő szöveg olvasható:
A HADBA VITT HARANGJA HELYETT ÖNTETTE/ ISTEN DICSŐSÉGÉRE KÖZADAKOZÁSBÓL/ KOSSUTH LAJOS SZÜLŐFÖLDJÉNEK MONOKI REFORMÁTUS EGYHÁZA 1924-BEN”
Szlezák László harangöntő hirdetése
A harang Szlezák László (1870-1953) budapesti harangöntő alkotása, a harangpalást másik oldalán az úrvacsora szentségének a szimbóluma, a kehely látható. A monoki református templom másik, 69,5 cm alsó átmérőjű, közel 250 kg tömegű harangját Korrentsch Márk (1821-1868) öntötte Egerben, felirata: „ A MONOKI REFOMATA SZ. EGYHÁZ RÉSZÉRE KÖZKÖLTSÉGEN ÖNTETETT 1862”.
Millisits Máté
művészettörténész