2022. március 7-én a hatvani Grassalkovich Antal BaptistaTechnikum és Szakiskola diákja interaktív foglalkozás keretében Szűk Balázs tanár úr vezetésével tekintették meg a Hatvany Lajos Múzeum három kamarakiállítását.

A tárlatokat Millisits Máté az intézmény művészettörténész-muzeológusa mutatta be. A három kiállítás témafeldolgozást tekintve egymástól teljesen eltérő tematikájú. A tárlatokat mégis összeköti, hogy a magyar kulturális örökség egy-egy területének a kiemelése. A diákok először a „Harangok üzenete” kiállítással ismerkedtek meg. A harangok a keresztény hitélet mindennapjait közel másfél évezrede meghatározó tárgyak. A legfontosabb funkciójuk az istentiszteletre,(misére) történő hívás. A hétköznapi életben a pontos időtudtára adását szolgálják; a félrevert harang veszély (tűzvész, vihar, árvíz) közeledtéről tájékoztat. A templomtoronyban elhelyezett harangokat a gyász hírének továbbadására is használják, míg a temetőkben felállított építményeken külön a temetés szertartásához kapcsolódó harangot helyeztek el. A Grassalkovich iskola tanulói a Hatvany Lajos Múzeum kiállításán láthatták a Püspökladányi Református Egyházközség tulajdonában álló toronyóra számmutatókat. A XIX. második felében és XX. század folyamán készített mutatók egykor a püspökladányi református templom tornyára feltekintő embere számára jelezték a pontos időt. Napjainkban a hatvani múzeumba betérők közelről figyelhetik meg az egykor több mint harminc méter magasan elhelyezett mutatókat. A diákok számára a harangokkal foglalkozó kiállítás következő terme az egyedi élményekkel való gazdagodás lehetőségét jelentette. A iskolások nemcsak megtekinthették a különböző anyagból készített csengettyűket, kolompokat, hanem a múzeumi műtárgynak nem tekinthető, a kiállítás rendezőjének családi tulajdonában álló tárgyakat megszólaltathatták.

A második tárlat, amelyet megtekinthettek a fiatalok „48-as Hőseink” címet viseli, ez egy 2018-ben készített vándorkiállítás, amely civil városvédő egyesületek összefogásaként valósított meg a Budapesti Városvédő Egyesület. A vándorkiállítás kihúzható tablóin (roll-upjain) a forradalom előzményének előzményének reformkor fő alkotásánaktekinthető Lánchíd építéstörténete is megismerhető. A tablók kiemelten foglalkoznak a Kossuth-kultusz különböző anyagokon megfigyelhető tárgyi emlékeivel. A diákok számára tartott múzeumpedagógiai órán az előadó felhívta a figyelmet a monoki Kossuth-harang fényképére. A kihelyezett tanóra végén a részvevők megtekintették Hidegkuti Nándor (1922-2002), az Aranycsapat és MTK kiváló labdarúgója születésének 100 évfordulójára összeállított mini kamarakiállítást. A diákok kézbe vehették a legendás Aranycsapat korát megidéző –XXI. század hajnalán készített bőrlabdát-, amely kialakításában teljesen megegyezik azzal, amellyel Hidegkuti és „gólvágó” társai az ellenfél kapusát szomorítva érték számtalan győzelmet jelentő gólt. Hidegkuti Nándor 1922. március 3-án született Óbudán, édesapja vitézségi éremmel kitüntetett katonatiszt, édesanyja harisnyagyári vezető volt. Az ifjú Nándor már általános iskolás évei elején „szoros barátságot kötött” a labdarúgással. Az óbudai kisrác a focit a Margit kórház melletti Bécsi út feletti grundokon rongylabdával kezdte el. Az „Óbudától Firenzéig” című 1961-ben megjelent önéletrajzi könyvében gyermekkori emlékeit a következő szavakkal elevenítette fel:

„A grund. Ott terült el az Újlaki téglagyár környékén, földrajzilag
valahol a Föld utca és a Zápor utca között. Nekünk, a húszas évek
vége felé valóságos tündérvilágot, mindent felülmúló örömet jelentett
a grundbeli labdázás, a rongyokból, a hazulról szerzett használt vagy
kevésbé használt anyagokból összegyúrt és szakszerűen átzsinegelt kis
kerek labda…”.
A kortásaihoz képest magasabb ifjú tinédzser a grundon még
kapusként játszott.

 

Tizenkétéves korától, 1934-től volt az óbudai csapat az Újlaki FC igazolt labdarúgó, ahol hamarosan megtalálták valódi pozícióját, csatárként számítottak rá. A II. világháború éveiben előbb a Gázművek, majd az Elektromos vállalatok labdarúgó csapatát erősítette. A háborút követő éhínséges időkben elfogadta a Herminamezei Atlétikai Club ajánlatát. A zuglói egyesületben eltöltött egy év alatt a prémiumot a játékosoknak burgonyában, babban és cukorban biztosították. Hidegkuti 1946-ban lett a XX. század egyik legsikeresebb futballklubja, a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) labdarúgója. A politikai nyomásra az MTK neve és csapat színe az 1950-es években több alkalommal változott -Textiles, Budapesti Bástya, Budapesti Vörös Lobogó, csak az 1956-os forradalom után kaphatta vissza a Magyar Testgyakorlók Köre nevet. Hidegkuti Nándor a kék-fehér együttesben 1946 és 1958 között 302 mérkőzésen lépett pályára és 222 gólt lőtt. Háromszor szerzett magyar bajnoki aranyérmet a csapattal, hatszor lettek másodikok és egyszer harmadikok. A Hatvany Lajos Múzeum Hidegkuti-tárlata nemcsak a világhírű labdarúgót állítja „reflektorfénybe”, hanem a sikeres edző munkásságából bemutat be pár dokumentumot.

A kiállítások közül a „48-as Hőseink” vándorkiállítás 2022. március 16-ig, míg a másik két tárlat 2022. április 30-ig tekinthető meg. Mind három megtekintése a Hatvany Lajos Múzeum nyitvatartási idejében díjmentes.

Millisits Máté

művészettörténész, művelődéstörténész, a kiállítások rendezője