1730-ban a törvény ismertetéséhez anyaggyűjtő Bél Mátyás személyesen is átélte a Zagyva nagy áradását. 1814. január 24-én a hirtelen olvadás következtében Hatvan körül „tenger” keletkezett, ami nem állt meg a település határánál.

A cigányok által lakott negyedekben és a svábok utcáiban 70 ház dőlt össze. A század során több, az 1814-es áradáshoz hasonló katasztrófa történt. 1873. március 6-án Hatvan képviselőtestülete közgyűlés keretében hozott határozatot a Zagyva folyó védőgátakkal történő ellátásáról, illetve hidak létesítéséről a város területén, a néhai várok felett.

Részlet a közgyűlés jegyzőkönyvéből:

„Olvastatott a Zagyva folyónak védgátakkal leendő ellátása tárgyában a földesúra és a község között létrejött egyezség, mely szerint a község elvállalta a miskolci vasút töltésétől a szőlők sarkának emelendő védőgátnak elkészítését. Az elvállalt munka a lakosok között aránylagos kivetés útján községi közmunkával teljesítendő.
35. sz. Janikovics Alajos prépost úr jelenti, hogy a szőlők alatt lévő elsüllyedt helyen folyó évi 25. számú képviseleti határozata folytán megbízatásához szükséges úttöltést elkészítette. A tett jelentés örvendetes tudomásul vétetvén, őnagy fáradozásáért és azon szívességéért, hogy a szükséges költségeket előlegezte... a községi pénztárnok utasíttatik, hogy az előlegezett 40 forintot a községi pénztárból nyugta mellett fizesse ki.
36. sz.A város területén több hidak építése indítványozta.
Határoztatott: miszerint a Biróczki József melletti híd kijavíttassék, illetve felépíttessék. Tovább Mauz János és Welzer Pál házánál gyaloghíd (...) Józsefné kertjénél a kendelaposon kocsihíd... A méneskútnál, úgy Korsós János házánál kocsihíd építtessék. Az építés eszközlésénél a községi biró úr jelentése bevárása mellett megbizatik.”

Az erős ellenőrzés, az árvizek elleni intézkedések nem voltak hatásosak, a töltések, útszakaszok, hidak helyzete sem oldotta meg a problémákat. A község 1883-ban elszánta magát, hogy a folyó egész hosszában rendezi a kérdést, mind a két parton megcsináltatja a töltéseket. Azonban a hatvani árvizek története nem ért véget. A 20. század folyamán további árvizek ostromolták Hatvant.

Kökény Ferenc

történész

A fotókat Doktay Gyula készítette 1940-ben

Hatvany Lajos Közérdekű Muzeális Gyűjtemény