A Múzeum: A hatvani kulturális élet egyik bástyája

A január 22-i magyar kultúra napja alkalmából a múzeumok – különösképpen a hatvani múzeum – jelentőségéről, egy közösség életében betöltött szerepéről gondolkodtunk.
Talán nem ismert mindenki előtt, hogy Hatvan Városa 1969 óta tudhat magáénak múzeumot. Az intézmény megalapítása Doktay Gyula (1895-1971) építészmérnök, elhivatott helytörténész évtizedes álma, talán nem túlzás azt mondai, életfeladata volt. Az első kiállítás megnyitását csaknem harminc évnyi hiábavaló kérelem és elutasítás előzte meg, hosszú bolyongás a bürokrácia útvesztőiben.
Doktay Gyuláé mellett még két nevet kell kiemelni, ha a kezdetekre emlékezünk. A Múzeum anyagaihoz saját gyűjteményének felajánlásával és áldozatos szervezőmunkával járult hozzá Szántó Lóránt (1927-2019) boldogi néptanító és Németi Gábor (1930-2010), a hatvani Bajza József Gimnázium tanára.
Kátai Gábor 1969. március 13-án, a Heves Megyei Népújságban megjelent riportja tökéletesen tükrözi Doktay lelkesedését és a múzeumalapítás jelentőségét:

Hatvanban is van már Múzeum
Az alap: Doktay Gyula magángyűjteménye

„Utoljára 1966 szeptemberében találkoztunk az idős Doktay Gyulával – ma már hetvenhárom esztendős – s e találkozásról riport született. Három évtized szenvedélyéről: a gyűjtésről és hosszú évek kívánságáról: egy „igazi” hatvani múzeumról volt szó. Levelet kaptam a minap: van már múzeuma Hatvannak. Ha időm engedi, látogassak le. Aláírás: Doktay Gyula múzeumigazgató. A következő nap már természetesen ott voltam. Bár esztendők múltak el, Gyula bácsi sokkal több évet fiatalodott….
- Úgy érzem magam, mint akinek végre gyereke született – fogadott kicsattanó jókedvvel Gyula bácsi – Végre megéltük ezt is!”

A fekete-fehér felvétel 1967 júniusából, a magyar filmhíradó adásából való. Doktay Gyula éppen egy népi cserépedényt vizsgál.
A festmény Gódor Kálmán alkotása, idős korában ábrázolja a múzeumalapítót.