Hatvan fekvése, elhelyezkedése és csomóponti szerepe miatt stratégiai jelentőséggel bírt a történelem folyamán. Tudták ezt a törökök is, amikor a harc nélkül feladott várat és a mezővárost 1544-ben megszállták. 1668-ig jelentős erősségnek számított, szandzsákközpontként és hadtápközpontként része volt a törökök védelmi rendszerének. A tizenöt éves háború során a keresztény hadak kétszer is visszafoglalták, de megtartani nem tudták. A második alkalommal 1603 november 19-én került az keresztény hadak kezére a vár. Kellett is a siker, hiszen azt megelőzően Budát szerették volna elfoglalni, de csak Pestet tudták birtokba venni. Mivel Buda nagy falatnak bizonyult, ezért döntött úgy a császári csapatok vezére, hogy a gyengébb, de jelentős helynek számító szandzsákközpontot, Hatvant szabadítják meg a töröktől. Jelentősége az aktuális hadi helyzet szempontjából még jobban megnőtt, mivel a pesti őrség hátát Hatvannal tudták biztosítani, és a jövőben a pesti és a hatvani réseket kihasználva lehetőség lett volna szétzúzni a török védelmi vonalat, amelynek Buda mellett Vác és Eger is része volt.
A fővezér, Christoph Russwurm utasítására november 12-én Nádasdy Ferenc, Sulz és Strasoldo tábornokok hatezer katonával megkezdték a vár ostromát. Négy nappal később a Budáról elvonuló főparancsnok is megérkezett, öt ezreddel. A török helyőrség állománya nem volt teljes, mivel a hatvani bég portyázni volt. Így néhány ágyúlövésnek és a keresztény sereg nagy létszámának tudható be, hogy 1603 november 18-án megnyíltak a kapuk. A megállapodás szerint a várban maradt katonaság és a muszlim lakosság november 20-án bántatlanul Szolnokra vonulhatott. Az addig ott raboskodó 33 keresztény fogoly kiszabadult és még a néhai virágzó mezőváros megfogyatkozott magyarjai is fellélegezhettek. A fővezér 200 fő magyar és német katonát hagyott várőrségnek, majd elvonult. Rudolf császárt értesítette a győzelemről, illetve elküldte a vár tervrajzát az Udvari Haditanácsnak, azzal a tervvel, hogy Hatvant tovább kell erősíteni a Pestet korábban elfoglaló császári sereg védelme érdekében. Illetve így lehetőség nyílna Eger visszavételére, mivel Hatvan biztosítaná az Egert ostromlók hátát és logisztikai szerep is hárulna rá. A terv megvalósulása meghiúsult, mivel 1604-ben a pesti helyőrség egy nagylétszámú török sereg közeledtére feladta pozícióját, így a hatvani várparancsnok, Radislaw Vilmos, a vár helyzetét, annak megtartását bizonytalannak ítélte. Parancsot adott, hogy robbantsák fel a bástyákat, rombolják le a házakat. Pest és Hatvan feladásával ismét egységessé vált a törökök Buda, Pest, Vác, Hatvan és Eger vonala. A várat helyreállították és 1686-ig újra török világ volt Hatvanban.