Hunyadi Mátyás királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából Mátyás emlékévet hirdetett a nemzetpolitikai államtitkárság. 

Szerte az országban kiállításokat, előadásokat, koncerteket, tudományos konferenciákat szerveznek az utolsó olyan magyar uralkodó emlékére, aki újra nagyhatalommá tette a magyar királyságot, folytatva apai örökségét, Európa védelmét. Tisztában volt vele, hogy önerőből szinte csak a határok védelme lehetséges. A pápai pénzbeli és politikai támogatáson kívül, más segítséget alig kapva, racionalizálva az adóbevételeket, hadseregreformot hajtott végre. Észak-Bosznia és az ottani várak visszafoglalásával tovább erősítette Zsigmond király végvári védelmi láncát, így az egészen Mohácsig kitartott. Ennél többet nem tudott tenni, hiszen számolnia kellett III. Frigyes német-római császár majd a cseh és a lengyel király támadásaival. Több irányból kellett védenie az ország érdekeit, hol katonai erővel, hol diplomáciával, sok-sok furfanggal. Cselszövésre cselszövéssel válaszolt. A komoly adóterheket nehezen viselők és a hatalmuk csorbítását megélő főrendek lázongásait, elégedetlenségét le kellett törnie, ha lehetett szép szóval, ígéretekkel, egyszer – egyszer fegyverrel. Ha nem is tudott XIV. Lajos abszolutista hatalmához hasonlót kiépíteni, mégis elismerés illeti azért, hogy átlátva az ország egységére veszélyt jelentő kü - és belpolitikai szervezkedéseket, támadásokat, uralkodása alatt sikerült megszilárdítania a belső rendet, egységet. Egy gazdag és erős magyar királyság eszményét valósította meg Hunyadi Mátyás, aki kiemelkedett a korabeli uralkodók közül tehetségben, műveltségben, katonai erényekben. Budán fényes udvart hozott létre. Meghívására itáliai humanisták sora látogatta meg, lerakván kézjegyüket a magyar kultúrtörténetre. Szerette a pompát, a művészeteket, maga is sokat olvasott, létrehozva Európa egyik legnagyobb és legértékesebb könyvtárát. A magyar középkor utolsó fényes fejezetét ő írta. Az utókor a mai napig merít nagy királyunk életművéből. Hogy milyen jelentős munkát végzett, arról az utána következő harminc évnyi időszak árulkodott. A halálát követő évtizedek anarchiája, elmélyülő társadalmi válsága, belvillongások, lázadások, a gyenge központi hatalom és az erkölcsi züllés, majd a mohácsi tragédia nyomán bekövetkező romlás mutatott rá nagy királyunk igazságára. Erről és Mátyás életének sok érdekes részletéről tartott előadást április 19-én, a Hatvany Lajos Múzeum történésze Kökény Ferenc, megnyitva Hatvanban a Mátyás emlékévet. Márkus Marianna, az intézmény igazgatója zárógondolatként jelezte, hogy idén a múzeumban ősszel nyílik egy kiállítás Mátyás király uralkodásáról. A hatvaniak a megnyitó keretében élő reneszánsz zenét hallhatnak, megidézve a kor szellemiségét és hangulatát.