Tárgyaink reneszánsza: a restaurálás eredményei

Az Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény 2017. során 300.000 Forintot nyert restaurálási célokra a Nemzeti Kulturális Alaptól (Pályázati azonosító: 2014111/03966, Adatlap azonosító: A2016/N4522). A támogatásból a régészeti gyűjtemény részét képező 7 db bocskortalpat, a néprajzi gyűjteménybe tartozó 8 db falvédőt és Joris (Georg) Hoefnagel Hatvan látképe c. metszeté újíthattunk meg. Utóbbi esetében a munkálatokat Gy. Molnár Kerstin restaurátor végezte, míg a falvédőkön és bocskortalpakon Harazin-Szabó Krisztina textil és bőr restaurátor művész dolgozott. 

 

Joris (vagy Georg) Hoefnagel (1542-1601) flamand festőművész 1595-ben készült metszete Hatvan városa számára kiemelkedő jelentőségű. A kép – mely a 16. századi török kori vár élethű másolatát igyekszik visszaadni – része volt egy hatkötetes írásmintakönyvnek, a Civitates Orbis Terrarumnak, amelyben a korabeli ismert világ (főként európai) városai szerepeltek madártávlatból. A kötetben 19 magyar város jelent meg, köztük a török uralom alatt lévő Hatvan is. A javítási munkálatok a paszpartuból való kiemeléssel kezdődtek, utána portalanítás és óvatos száraz tisztítás következett. A színek oldási próbáinak elvégzése, nedves tisztítás, a foltok halványítása, savtalanítás és utólagos enyvezés egyaránt hozzájárultak a metszet megújulásához. A restaurálás levegőn való szárítással és óvatos préseléssel fejeződött be. 

A 8 darab falvédő része annak a mintegy 800 tételnyi csoportnak, melyek a néprajzi gyűjtemény büszkeségei. A Hatvany Lajos Múzeum falvédői országos jelentőségűek, gyűjtésüket, illetve megvásárlásukat Kovács Ákos – az intézmény egykori igazgatója – intézte az 1970-es évek végén, ’80-as évek elején. A feliratok érdekessége, hogy nemcsak a háziasszonyoknak szóló egyszerű tanácsokat közvetítik, hanem gyakran politikai tartalmúak, például a trianoni döntésre reflektálnak. A restaurálás kezdetén a falvédőkről először szabásminta készült, majd az anyagvizsgálatok után száraz és nedves tisztítás következett. A vizes tisztítás során a tárgyak fizikai és kémiai állapota javult, a textíliák megszabadultak olyan szennyezőanyagoktól, melyek például savas vagy lúgos kémhatásukkal a tárgyak állapotát folyamatosan rombolták. A falvédők megújulásához a konzerválási és pótlási munkafolyamatok is hozzájárultak. 

A restaurálásra kiválasztott bőr bocskortalpak 1958-ban kerültek elő a Grassalkovich-kastély központi fűtésének építésekor. Az akkori feltárást Doktay Gyula építészmérnök vezette, aki később a múzeum igazgatója lett. Mivel a szerves régészeti leletek a Kárpát-medencében ritkák, a tárgyak viselettörténeti adalékként is szolgálnak. Továbbá értékes kuriózumot képviselnek, hiszen a régészeti gyűjtemény főleg kerámiákból áll. Míg a metszetet és a falvédőket a restaurálás „csak” jobb állapotba hozta, addig a lábbeliket a teljes megsemmisüléstől mentette meg. A bocskortalpak nagyon kiszáradtak, ezért javításuk a lehető legkevesebb mozgatással történt. Az óvatos mechanikai tisztítás után a málló bőrt puhító anyaggal kezelték, majd lassan szárították, és végül a hasadásokat is kijavították.

NKA_logo_2012-CMYK.jpgDSCF4837.JPGDSCF4822.JPGDSCF4829.JPGfalvédő.jpgfalvédő2.jpgDSCF4870.JPGDSCF4871.JPGDSCF4869.JPG