Premontreiek 900

A Heves vármegyében lévő hatvani javadalmas premontrei rend Szent Margit szűzről és vértanúról elnevezett prépostságáról.

A kiállításban látható a jászói premontreiektől Pálos Frigyesnek ajándékozott, Mallyo latin nyelvű könyvéből fénymásolt Hatvanra vonatkozó részletének magyar fordítása:

1. o.

A Heves vármegyében lévő hatvani javadalmas premontrei rend Szent Margit szűzről és vértanúról elnevezett prépostságáról. [1]

„Hatvania, magyarul Hatvan, a Mátra hegység tövében, a Zagyva folyónál fekszik, egykoron híres-nemes erőd. Amikor a törököktől visszafoglalták, olyannyira elhagyatott volt azonban, hogy az oly híres vár nyomát is nehezen vennénk észre. A város, amely alantabb látható, napról napra gyarapszik, a prépostság, amely egykoron a premontrei rendé volt és a kapucinus atyák monostorának gondolható.” Így szól az igen híres Bél Mátyás a Compendium Hungariae geographicum című műve 3. kiadásának 242. oldalán.

„Ezt a prépostságot (miként a mi Károly Lajos Hugónk [2] az Annales Praemonstratensium I. kötetének 843. oldalán írja) Pagius [3] vagy mit sem sejtve, vagy gondatlanul figyelmen kívül hagyta jegyzékében, majd más kiadásokba, kéziratos katalógusokba visszahelyezve olvasunk róla és a rend monostorainak az esztergomi érsek által 1629-ben tett számbavételénél is beleszámítják. Egykoron Szentjánoshida [4] fíliája volt, de az apaság [5] megújítását követően, 1516-ban a sági prépostág fíliája lett és még nem lett visszaadva a rendnek.” [6]

Azonban mégsem hagyta figyelmen kívül ezt a jegyzéket a mi Pagiusunk, mert semmi más prépostságról nem lehet szó, ha csak nem arról, amit jóllehet tévesen Cothwannak írt, külföldieknek tudniillik a magyar neveket akár leírni, akár kiejteni nehezen megy és ezért a hasonló kifejezésekbe mindezidáig igen sok hibák kerültek az írók tollából.

Erre a prépostságra vagy Pagius így tesz említést, az idézett annalista szerint: az apaságot [7] a Szent István Prépostságnak tulajdonítja Pagius Cothwanban [8] , ezt a jogot a strahovai apátság [9] magának vindikálja, tudniillik az 1294-es év általános káptalanja odaítélte, [10] de az idegeneknek tulajdonított örökségért hiába küzdött – az Annales Praemonstratensium I. kötetének 559. oldala szerint.

2. o.

Ugyanennek jogaiból és immunitásaiból lehet következtetni arra, hogy ez a prépostság egészen kiváló volt, tudniillik jeles apátságok és prépostságok közé sorolják, amelyek az esztergomi érsek-prímás joghatóságának voltak alávetve. Jónak látszik ennek a privilégiumnak a bizonyságát megmutatni volt az érseki privilégiumok számbavételében, amiket a legkitűnőbb főpásztor Pázmány eredeti iratokból a 3. függelékbe (appendix) jegyzett be. [11] Gondolj(unk) II. Pius pápa diplomájára, a Péterfium concilium című munkája II. részének 290. oldalán.

         Az is méltó az észrevételre, hogy ugyanaz a főpásztor írja a II. jegyzékében, hogy ezt a prépostságot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel, Pázmány állításán alapul az esztergomi főegyházmegyének pont a katalógusai (jegyzékei), feljegyezte aztán az L betű alatt hasonló főpásztor, hogy az egri káptalanban vannak a hatvani konventnek [12] adott levelek. Egyszóval, ahogy a mi jogászaink nevezik, egy hiteles hely volt Hatvanban, én magam őriztem meg a függő pecséttel megerősített diplomát, méltóságos Nagyszalatnyai Fischer József [13]úr szabad báró bőkezű adakozásából és műveltség iránti hajlamából, amely diplomát (aztán) hivatalom erejénél fogva is, amelyet viseltem, a Jászó adtai Közlevéltárbam be. Ebben határozottan írva van: A hatvani Szent Margit Szűz és Vértanúról elnevezett konvent. Hogy mindkét dolognak hitelt tegyek, [14] magát a diplomát itt gondoltam megosztandónak az olvasóval.

Minden jelenlegi, eljövendő hívőnek, jelen Krisztust szándékozónak a Szent Margit Szűz és Vértanúról elnevezett konventje és Pál prépostja, üdvöt (kíván) ott, ahol az üdv gyarapodásai fent. Nem árnyékolja be a feledés homálya, és a valótlanság sem képes meggátolni azt, amit a hív oltalom tart meg. Ennélfogva minden úgy jelenlevő, mint jövendő (hívő) tudtára akarjuk adni,

3. o.

hogy Balázs gróf, Mihály fia bemutatta nekünk (korábbi) nyílt levelünket, és kért minket alázatosan azt esdekelve, hogy ezen adományozó levél alakjában biztosíték gyanánt erősítsük meg, amelynek tartalma a következő: „Mi a Szent Margit Szűz és Vértanúról elnevezett egyház konventje és Fülöp prépostja tudomására hozzuk mindazoknak, akiket illet. Minthogy a feledés egyetlen orvossága az írás, amely elcsendesíti a fondorlatokat, és teret ad a megszemlélésre, sorjában elmondja az igazságot élőknek és holtaknak, miszerint Péter és Therestián, Therestián gróf fiai, sáári nemesek – egyrészről, Balázs gróf, azok anyjának fia, – másik részről, színűnk elé személyesen rendeltetvén, az előbb mondott Péter és Therestián kinyilvánították, hogy az imént említett Balázs grófnak a maguk porciójából, a többi testvérük részét nem számítva bele, egy telket adtak, adományoztak, mely az ő Sáárnak nevezett birtokukon található, annak minden hasznával és tartozékával együtt, tudvalevőleg erdőkkel, kaszálókkal, és szántóföldekkel, és azt visszavonhatatlanul átengedték a fiai fiainak, örökösei utódainak birtoklásul, megtartásul és írásul, amely csak azok fent említett apja telk életében. neki adta és adományozta. Eme telekkel még pedig szomszédos, avagy határos dél felöl Gebard gróf birtoka és kúriája, észak felöl pedig a Mindenszentek kápolnája. Ennek emlékezetére és tartósabb szirdságára nyílt levelünket ugyanúgy Balázs grófnak megerősítve átadtuk. Kelt az Úr 1327. évében, július kalendája előtt 8 nappal.” és azt visszavonhatatlanul átengedték a fiai fiainak, örökösei utódainak birtoklásul, megtartásul és írásul, amely telket azok fent említett apja még életében ugyancsak neki adta és adományozta. Eme telekkel még pedig szomszédos, avagy határos dél felöl Gebard gróf birtoka és kúriája, észak felöl pedig a Mindenszentek kápolnája. Ennek emlékezetére és tartósabb szirdságára nyílt levelünket ugyanúgy Balázs grófnak megerősítve átadtuk. Kelt az Úr 1327. évében, július kalendája előtt 8 nappal.” és azt visszavonhatatlanul átengedték a fiai fiainak, örökösei utódainak birtoklásul, megtartásul és írásul, amely telket azok fent említett apja még életében ugyancsak neki adta és adományozta. Eme telekkel még pedig szomszédos, avagy határos dél felöl Gebard gróf birtoka és kúriája, észak felöl pedig a Mindenszentek kápolnája. Ennek emlékezetére és tartósabb szirdságára nyílt levelünket ugyanúgy Balázs grófnak megerősítve átadtuk. Kelt az Úr 1327. évében, július kalendája előtt 8 nappal.” Ennek emlékezetére és tartósabb szirdságára nyílt levelünket ugyanúgy Balázs grófnak megerősítve átadtuk. Kelt az Úr 1327. évében, július kalendája előtt 8 nappal.” Ennek emlékezetére és tartósabb szirdságára nyílt levelünket ugyanúgy Balázs grófnak megerősítve átadtuk. Kelt az Úr 1327. évében, július kalendája előtt 8 nappal.”[15]

4. o.

Mi tehát megegyezik Balázs gróf méltó és törvény kéréseinek meghajolván a mondott levelet nem kivakarva, nem áthúzva, és minden részében meg nem hamisítva szóról szóra átírattuk, és ezen adományozó levél alakjában megerősített. Ennek a dolognak az emlékezetére és örök erősségére függőpecsétünk oltalmával megerősített jelen adománylevelünket átadtuk. Készült Szent György mártír ünnepe előtti hétfőn, az Úr 1345. évében.

         Híres és népes volt Hatvan a csi vész előtt, ahol nem történt meg az eredmény nélkül Szapolyai János Werbőczi István 1524-ben [16] II. Lajos király ellen (ország)gyűlést tartottak és Báthori Istvánt megfosztották nádori méltóságától. Ami a prépostok sorát illeti, azt nem tudtam összefoltozni az emlékek hiányából fakadóan, de elég, hogy négyük neve a feledéstől megóvásra került:

I. Ismeretlen személy, hasonlóan az év is bizonytalan, amikor IV. László király X. Gergely pápához küldött szinten a hatvani premontrei rend apátjának és testvéreinek Lampert egri püspök ellen szóló panaszait megírta, miszerint ő (sc. a püspök) a mondott premontreiek egykori plébániatemplomát elfoglalja, és őket a telek, szőlő után, amiket munkájukkal és költségükön plántáltak, tized fizetésére kényszerette, IV. Kelemen pápa által adott privilégiumuk ellenére. Ezt a privilégiumot, miután kérte, hogy mutassák meg neki, elvette, visszatartotta, és nem akarta visszaadni nekik. Így ír Pray a Hierarcia Ecclesiae című munkája első kötetének 205. oldalán. [17]   Ugyanezen királyi leveleket Katona 1273-ra vonatkoztatja – mondja a VI. kötet 641. oldalán. [18]

5. o.

Ebből az emlékből is világossá válik, hogy a hatvani egyház nagyobbak közé tartozott, mivel annak elöljáróját apát névvel illették.

         II. Fülöp (alatt) 1327 körül felvirágzott, miként a fent említett eredeti emlék tanúsítja.

III. Pál hasonló emlék tanúsága szerint 1345-ben vezette ezt a konventet.

IV. Dénes, ő 1410-ben a jászói konvent nevében eltiltotta Gagyi Lászlót és mindenki mást az Abaúj vármegyében lévő és a jászói prépostsághoz kezdettől fogva tartozó Perecse [19] birtok elfoglalásától és erőszakos lefoglalásától – a jászói irattárból.

V. Albert (alatt) virágzott 1453-ban, miként tanúsítják ugyanőneki a leleszi [20] préposthoz ő általa írott levelek, amiben kéri, hogy az a Lelesz felé a szülőkhöz menő rokonát hozza vissza magával Hatvanba – a leleszi irattárból.

1468-ban ez a prépostság (hirtelen) elnéptelenedik, amikor ugyanennek jogait a leleszi prépost tartotta fenn, és a budai káptalan előtt Hatvani Mátyás özvegyével, Helenával szemben és Pest vármegyében található és kétségtelenül a hatvani egyházhoz tartozó Besenyő birtokszi – a leleszi tiltó más foglalóival irattárból.

VI. Ismeretlen személy, aki 1521-ben társülnök volt a csornai [21] prépost, Éliás kánoni megválasztásban, a társülnök és aztán választott leleszi préposthoz hasonlóan – a leleszi irattárból.

 

Eredetiből magyarra fordította: Gyócsi Ádám, történész-filológus

 


[1] A hatvani prépostságot Prémontré anyakolostorának halotti megemlékezési könyve szerint Simon bán alapította 1170 körül Antiochiai Szent Margit tiszteletére.

[2] Itt: Nancy (1734-1736)

[3] Szerző, aki premontrei intézmények jegyzékét állította össze.

[4] Ipolyság

[5] paternitas az alapító atyaapátságra vonatkozik, az alá-fölé rendeltségi viszony újbóli megállapítására

[6] Ságra nem tértek vissza a premontreiek, míg Jánoshidára igen a törökdúlást követően.

[7] Lsd 5-ös lábjegyzetet!

[8] tehát Hatvanban

[9] Prága melléki apátság

[10] a premontrei rend általános gyűlése

[11] Pázmány zsinataihoz (illetve az egyikhez) született egy függelék, benne a középkori szerzetesi intézményekkel.

[12] Királyi egyházak által gyakorolt ​​hiteleshelyi tevékenységet is végző szerzetesi testület.

[13] Királyi kamarai igazgató Fischer Mihály báró és Klobusiczky Julianna fia, a kassai jezsuita kollégiumban tanult, hol 1734-ben a szépművészetek és bölcselet baccalaureusa lett, Bacskó és Budamér örökös ura, arany sarkantyús vitéz, császári-királyi bányatanácsos (1760–70), a kassai kamarának negyven évig tanácsosa, utóbb a szomolnoki bányászhivatal igazgatója volt.

[14] jelesül, hogy volt itt konvent, és hiteleshelyi tevékenységet is végzett.

[15] június 24-én

[16] Valójában 1525-ben volt ez.

[17] Pray György (1723-1801)

[18] Historia critica regum Hungariae című munkáról van szó. A 17-18. századi magyar történetírás meghatározó szereplői voltak a jezsuita szerzetesek. Pray György (1723-1800) mellett a történetíró-kanonok Katona István (1732-1811) munkássága volt a legjelentősebb, akinek roppant életműve minőségben Pray Györgyéhez fogható, mennyiségben még azon is túltesz. Negyvenkét kötet terjedelmű Kritikai történelme a magyar történetírás legnagyobb egyéni teljesítménye. Az ő idejükben a történeti munkát már nemcsak a kiterjedt adatgyűjtés és az adatok rendszerezett publikálása jelentette, hanem a történeti forráskritika módszerét is alkalmazták. Katona 1779-től három történelmi időszakra (az Árpádháziak, a vegyesháziak, a Habsburgok kora) bontva negyvenkét kötetben jelentette meg a magyar királyság történetéről szóló munkáját Historia critica címmel

[19] II. András király fia, Kálmán herceg adta még a helységet adományként a jászói prépostságnak.

[20] Lelesz, ma a történelmi Zemplén vármegye északi, trianon által erőszakkal Szlovákiához csatolt bodrogközi területén fekvő ősi település

[21] Csorna a mai Győr-Moson-Sopron megyében található település.